Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Tudomány

Szexuális evolúció a madaraknál

2018.06.24.Bajomi Bálint
National Geographic Magyarország

Ma már az édesapák is egyre nagyobb részt vállalnak kisgyermekük nevelésében. A madaraknál a hímek is szerepet vállalnak az utódok gondozásában, sőt egyes fajoknál a nemi szerepek fel is cserélődnek.

Partimadárcsapat a hongkongi Maio Po tengerparti élőhelyen
Fotó: Daniel J Field

Nagy Beáta kutatása szerint 2011-ben a magyarországi informatikus hallgatóknak csupán 17 százaléka volt lány, míg a tanárképzésben résztvevőknek 80 százaléka. Más országokban is adódik pár százalékos eltérés a hölgyek javára. A társas viselkedések (párválasztás, utódgondozás, agresszió) evolúciója Charles Darwin óta érdekli mind a szakembereket, mind a laikusokat. Az utóbbi néhány évben a téma kutatása során új ismeretek kerültek elő.

A Nature Communications, korunk egyik vezető tudományos folyóirata nyitólapon számolt be az ivararány kutatásáról. Székely Tamás és munkatársai kimutatták, hogy egyes lilefajoknál több a hím mint a nőstény, míg másoknál a fordított ivararány a jellemző.

Székely Tamás a hortobágyi konferencián

Székely Tamás viselkedésbiológus és evolúcióbiológus 1988-ban, azaz éppen 30 éve kezdett el partimadarakkal foglalkozni a Dél-Alföldön. Az évek során nemzetközi hírű, élvonalbeli szakember lett belőle. Jelenleg Afrikában, Ázsiában, Amerikában vizsgálja a partimadarak szaporodási viselkedését, utódgondozását és szociális evolúcióját. Új kutatási pályázata 2017. novemberben elnyerte az Élvonal – Kutatói kiválósági program támogatását, így Debrecenben alakíthatott egy új kutatócsoportot. Székely azóta Debrecen és az angliai Bath-i Egyetem között ingázik, gyakori kitérőkkel olyan egzotikus kutatási helyszíneire, mint Kína, Madagaszkár és a Zöldfoki-szigetek. Mindegyik országban a lilék viselkedését vizsgálja, PhD hallgatóival és munkatársaival együtt az érdekli, hogy hogyan befolyásolja az ökológia és populáció szerkezete a szaporodási viselkedéseket. „Bemelegítésként” 2018. április végén a Hortobágyra szervezett egy konferenciát, amelyen a téma ismert szakemberei adtak elő.

A partimadarak (lilék, cankók, partfutók) szaporodási viselkedése már Darwin figyelmét is felkeltette, mert ezek a madarak nem csupán változatos tollazatúak, de abban is különböznek, hogy mekkora a hímek és nőstények szerepe az utódgondozásban. Vannak fajok – például a pajzsoscankó – ahol a hímek verekszenek egymással és udvarolnak a nőstényeknek, de a párzás megtörténte után az utódgondozást teljes egészében a nőstények végzik: a tojók kotlanak a tojásokon és ők nevelik fel a fiókákat is. A partimadarak többségénél azonban a hímek és nőstények szerepe a párválasztásban és utódgondozásban hasonló egymáshoz. Mind a hímek mind pedig a nőstények részt vesznek párjuk kiválasztásában, az utódok nevelése pedig fele részben megoszlik a hímek és a nőstények között. Ez történik például a csigaforgatóknál és a gulipánoknál. Érdekes módon akadnak olyan fajok is (például a víztaposók), ahol a nőstények verekszenek meg egymással és a hímek választanak a versengő nőstények között. Az utódokat egyedül a hímek nevelik – azaz felcserélődött a nemek utódgondozásban betöltött szerepe.

Darwin úgy spekulált, hogy a populáció ivararánya okozza a párválasztás és utódgondozás változatosságát. A vizsgálatok, amiket Székely Tamás és Liker András, a veszprémi Pannon Egyetem professzora közösen végezett az utóbbi néhány évben, igazolták Darwin elképzelését. Kimutatták ugyanis, hogy a madarak ivararánya nagyon változatos: vannak fajok amelyeknél több hím van mint nőstény, más fajoknál viszont nőstényből van több. Miért lényeges ez? Ahol túl sok a hím, ott a hímek vannak hátrányban a párválasztás szempontjából, ugyanis nekik kell megküzdeni a nőstényekért. Azon fajoknál, ahol sok a nőstény, fordított a helyzet, ugyanis a nőstényeknek kell küzdeniük azért, hogy jó párt találjanak maguknak. Érdekes módon a kutatásuk a madarakra általában igaz, a partimadarakra pedig specifikusan is, ugyanis az ivararány, párzási viselkedés és utódgondozás közötti kapcsolat náluk is megfigyelhető.

A fent említett új „Élvonal” projekt során a partimadaras kutatási vezérvonalat folytatják. Nemrégiben Kosztolányi Andrással (Állatorvostudományi Egyetem) és Barta Zoltán (Debreceni Egyetem) professzorral együtt 6 közel rokon lilepopuláció ivararányát vizsgálták a legújabb demográfiai eljárások segítségével. A Nature Communications című lapban közölt cikkükben kimutatták, hogy a lilepopulációk ivararánya eltérő, annak ellenére, hogy hasonló élőhelyen élnek és hasonló életstílust követnek. Habár mindegyik populációban a fiókák kelésekor egyforma a hímek és nőstények aránya, a fiókák növekedésével ez az arány megváltozik: egyes helyszíneken a hímek, másutt a tojók pusztulnak el többen. A kutatás egyik célja, hogy kiderítsék: mi okozza a hím és nőstény fiókák eltérő mértékű pusztulását. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához a legkorszerűbb módszereket használják: nem csupán terepen figyelik a madarakat, hanem genetikai, parazitológiai és immunológiai tesztekkel hasonlítják össze a hím és nőstény fiókák életképességét a különböző populációkban.

Az ivararány hatással van a szaporodási viselkedésre, ami pedig a populáció szaporulatát eredményezi. Tehát a fajok, populációk sokféleségének fenntartásához ismernünk szükséges az ivararányokat és a szaporodási viselkedéseket. Másrészt a madarak vizsgálatával kapott adatok teljes mértékben összeegyeztethetők az emberi közösségek vizsgálata során született eredményekkel. A szociológusok, pszichológusok és közgazdászok új vizsgálatai szerint a férfiak és nők aránya befolyásolja a betegségek terjedését és a családok stabilitását. Harmadrészt, a tudomány a specializáció felé halad és kevés kutatási program ötvözi a korszerű laboratóriumokban kidolgozott módszereket a terepbiológiával. Székely Tamás kutatócsoportja ezt nem csupán egyetlen vizsgálati helyen, hanem tucatnyi populációban egyszerre végzi. Az „Élvonal” kutatócsoport távlati célja, hogy egy új szemléletű evolúciós tudományos iskolát alapítson a Debreceni Egyetemen, ahol a hallgatók és fiatal kutatok beletanulnak a szupraindividuális biológiai (ökológia, etológia, demográfia) és az élettudományok (molekuláris genetika, immunológia) módszereinek kombinálásába. A csoport célja, hogy hazai és külföldi vezető kutatókkal napi munkakapcsolatban élvonalbeli eredményeket érjenek el.

Írta: Bajomi Bálint – balint.bajomi.eu

Hozzászólások

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket