Összetett szerves molekulákat találtak a Szaturnusz egyik holdján
Az Enceladus az első idegen vizes égitest, amelynél kimutatták az anyagok jelenlétét.
Kép: NASA/JPL/Space Science Institute
A Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja, az Enceladus csupán 505 kilométer átmérőjű. Kis mérete ellenére az objektum igen jelentős űrkutatási szempontból.
2005-ben a Cassini űrszonda észlelte, hogy vízpára és jégszemcsék szivárognak a holdból. A szakértők ez alapján arra jutottak, hogy az Enceladus felszíne alatt egy hatalmas óceán helyezkedik el. Mivel a Földön ahol víz van, ott az élet is kialakul, nem lehetetlen, hogy a holdon is fellelhetőek valamilyen létformák.
Korábban a kutatók az Enceladus kigőzölgéseiben csak egyszerű szerves molekulákat azonosítottak. Most szakértők egy csoportja összetett vegyületeket is kimutatott a helyi vízpárában – írja a Space.com.
Frank Postberg, a Heidelberg Egyetem munkatársa szerint ez az első alkalom, amikor ilyen anyagokat sikerült felfedezni egy idegen, nagy mennyiségű folyékony vízzel rendelkező objektumon.
A vizsgálatban azokat az adatokat elemezték, amelyeket a Cassini gyűjtött a hold egyik párafelhőjében, illetve a Szaturnusz azon gyűrűjében, amely az Enceladusról származó jégszemcsékből épül fel. A kutatók mindkét régióban kimutatták a komplex organikus molekulák jelenlétét.
A szakértők korábban azt feltételezték, hogy a szerves molekulák az égitest forró, töredezett belsejében születnek meg, majd a sziklák közt áramló forró vízzel együtt hidrotermális kürtőkön keresztül a hidegebb óceánba áramlanak. Végül buborékok segítségével juthatnak fel a felszínre.
Az új elemzésben ugyanakkor a molekulák többségét a Szaturnusz gyűrűjénél mutatták ki, ez pedig azt sugallja, hogy a vegyületek nem az Enceladusban, hanem az űrben, a napfény által kiváltott reakció hatására keletkeznek. Igaz, a komplex molekulákat a hold vízpárájában is sikerült azonosítani.
Bár az új felfedezés önmagában nem jelenti azt, hogy élet van az Enceladuson, fontos kiemelni, hogy a Földön a szerves anyagok többsége biológiai folyamat során jön létre.
Remélhetőleg a jövő űrszondáinak missziói során kiderül majd, hogy mi is található a jeges hold mélyén.
Az ördög szemébe nézett a Hubble űrtávcső
A felvételen az NGC 4826 jelű galaxis látható, melyre gyakran hivatkoznak Ördögszem-galaxisként.
Az oxigénhiány okozta érelmeszesedés
Az érelmeszesedés közvetett módon a vezető halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak.
360 ezer éves barlangi medve DNS
Barlangi medvéé a legidősebb, nem fagyott maradványból kivont DNS, amelyet eddig vizsgálni lehetett, ennek köszönhetően az állat múltjáról is sok új adatot sikerült kideríteni.
Súlyosbodó klímahelyzet
Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynökségének vezetője úgy gondolja, ami az elmúlt években országában történt, az az egész világ számára figyelmeztető lehet.
Tenger alatti kábelek segíthetik a földrengések vizsgálatát
Kaliforniai kutatók olyan módszert fejlesztettek, amelyben a tenger alatti kommunikációs kábelek földrengésjelzőként működhetnek, jelentősen meggyorsítva a rengések érzékelését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
