Összetett szerves molekulákat találtak a Szaturnusz egyik holdján
Az Enceladus az első idegen vizes égitest, amelynél kimutatták az anyagok jelenlétét.
Kép: NASA/JPL/Space Science Institute
A Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja, az Enceladus csupán 505 kilométer átmérőjű. Kis mérete ellenére az objektum igen jelentős űrkutatási szempontból.
2005-ben a Cassini űrszonda észlelte, hogy vízpára és jégszemcsék szivárognak a holdból. A szakértők ez alapján arra jutottak, hogy az Enceladus felszíne alatt egy hatalmas óceán helyezkedik el. Mivel a Földön ahol víz van, ott az élet is kialakul, nem lehetetlen, hogy a holdon is fellelhetőek valamilyen létformák.
Korábban a kutatók az Enceladus kigőzölgéseiben csak egyszerű szerves molekulákat azonosítottak. Most szakértők egy csoportja összetett vegyületeket is kimutatott a helyi vízpárában – írja a Space.com.
Frank Postberg, a Heidelberg Egyetem munkatársa szerint ez az első alkalom, amikor ilyen anyagokat sikerült felfedezni egy idegen, nagy mennyiségű folyékony vízzel rendelkező objektumon.
A vizsgálatban azokat az adatokat elemezték, amelyeket a Cassini gyűjtött a hold egyik párafelhőjében, illetve a Szaturnusz azon gyűrűjében, amely az Enceladusról származó jégszemcsékből épül fel. A kutatók mindkét régióban kimutatták a komplex organikus molekulák jelenlétét.
A szakértők korábban azt feltételezték, hogy a szerves molekulák az égitest forró, töredezett belsejében születnek meg, majd a sziklák közt áramló forró vízzel együtt hidrotermális kürtőkön keresztül a hidegebb óceánba áramlanak. Végül buborékok segítségével juthatnak fel a felszínre.
Az új elemzésben ugyanakkor a molekulák többségét a Szaturnusz gyűrűjénél mutatták ki, ez pedig azt sugallja, hogy a vegyületek nem az Enceladusban, hanem az űrben, a napfény által kiváltott reakció hatására keletkeznek. Igaz, a komplex molekulákat a hold vízpárájában is sikerült azonosítani.
Bár az új felfedezés önmagában nem jelenti azt, hogy élet van az Enceladuson, fontos kiemelni, hogy a Földön a szerves anyagok többsége biológiai folyamat során jön létre.
Remélhetőleg a jövő űrszondáinak missziói során kiderül majd, hogy mi is található a jeges hold mélyén.
Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak
A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.
Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?
A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.
Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón
A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.
Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben
Nem minden bolygó kering csillagok körül: egyes objektumok idővel kilökődnek a csillagközi térbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
