Kígyóbébit találtak egy 99 millió éves borostyánban

Kép: Ming Bai, Chinese Academy of Science (CAS)

A két késő kréta kori lelet nagyjából 99 millió éves – számol be az IFLScience. A maradványok korát a borostyánba ágyazódott cirkóniadarabok elemzésével tudták megállapítani.

Az egyik fosszília különlegessége, hogy az eddigi legősibb kígyóbébilelet. A kövület egy igen fiatal Xiaophis myanmarensit maradványait őrzi. A másik, DIP-V-15104 jelű fosszília csupán egy bőrtöredékből áll, így faját egyelőre nem tudták megállapítani.

Ezek az élőlények az első kígyók közé tartoztak, melyek a mezozoikum alatt, a dinoszauruszok korában az erdős régiókban megjelentek. Vizsgálatuk éppen ezért sokat elárul a hüllők történetéről.

Michael Caldwell, a kutatócsapat tagja és az Albertai Egyetem munkatársa az IFLScience-nek azt mondta, az új Xiaophis-leletnek két fontos tudományos jelentősége van. Az egyik az, hogy képesek részleteiben megvizsgálni a fiatal példány belső anatómiáját. A másik az, hogy a kígyót konzerváló borostyánban más élőlények, így növények és rovarok maradványai is fennmaradtak. Ezért következtetni lehet arra, hogy milyen környezetben is élt a Xiaophis.

A felfedezés ráadásul a kígyók evolúciójának, illetve egyedfejlődésük alakulásának alaposabb megértésében is segíthet. A Xiaophis myanmarensinek újszülött korában 97 csigolyája volt. A példány anatómiája bizonyos mai fajok hasonló életkorú egyedeinek testfelépítésére emlékeztet. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 100 millió év alatt a kígyók egyedfejlődése nem sokat változott.

A szakértők úgy vélik, hogy az efféle hüllők igen elterjedtek lehettek a kréta kori szuperkontinenseken. Mianmar, ahol a két fosszília is előkerült, a korszakban Laurázsiához tartozott. A kutatók nem zárják ki, hogy az ősi kígyók Gondwanából kiindulva szigeteken keresztül jutottak el az újabb területekre.