Hivatalos: új földtörténeti korba érkeztünk
A Nemzetközi Rétegtani Bizottság egy évtizednyi munka után hivatalosan is bejelentette: új korszak kezdődött meg bolygónk életében 4200 évvel ezelőtt.
Kép: Pixabay
Immár három ismert szakasza van az utolsó jégkorszak után megindult holocénnek – írja az IFLScience. A legutóbbi periódus mintegy 4200 éve kezdődött, és a késő holocén meghalája korszak tudományos nevet kapta.
A geológusok időegységekre tagolják bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes szelet valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek töredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez.
Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, amely 11700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak. Az úgynevezett standard globális kronosztratigráfiai skála időről időre való megújításáért felelős Nemzetközi Rétegtani Bizottság (ICS) szerint azonban a holocén továbbtagolható felső, közép és alsó szakaszra.
Mindegyik szakaszhoz valamilyen jelentős éghajlati esemény kapcsolódik. A még ma is tartó meghálaja korszak kezdete – amelynek meghatározását az északkelet-indiai állam egyik barlangjában lévő állócseppkövek (sztalagmit) rétegei segítették -, 4200 évvel ezelőtt volt. A korszak különlegessége, hogy kezdete egy klimatikus átalakulást követő kulturális virágzással esett egybe.
Ez a korszak egy pusztító aszállyal indult, amely két évszázadon át éreztette hatását, számos civilizációt elpusztítva egyebek között Egyiptomban, Görögországban, Mezopotámiában, az Indus és a Jangce folyók völgyében. Az aszályt feltehetőleg az óceáni és légköri cirkulációk megváltozása okozta.
A Nemzetközi Rétegtani Bizottság mintegy tíz éve dolgozik az új korszak létezésének alátámasztásán. A Nemzetközi Földtani Szövetség a közelmúltban ismerte el nyilvánosan a meghalája periódus létezését.
A holocén eddig ismert két nagyobb korszakát grönlandi jégmagok alapján határozták meg.
A különböző földtörténeti periódusokat a szakértők az üledékek, fosszíliák és izotópok felhalmozódása alapján képesek kimutatni. Ezek a lerakódások mind segítenek a bolygó történetének, illetve a fontosabb fizikai és biológiai események megismerésében.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
