Hivatalos: új földtörténeti korba érkeztünk
A Nemzetközi Rétegtani Bizottság egy évtizednyi munka után hivatalosan is bejelentette: új korszak kezdődött meg bolygónk életében 4200 évvel ezelőtt.
Kép: Pixabay
Immár három ismert szakasza van az utolsó jégkorszak után megindult holocénnek – írja az IFLScience. A legutóbbi periódus mintegy 4200 éve kezdődött, és a késő holocén meghalája korszak tudományos nevet kapta.
A geológusok időegységekre tagolják bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes szelet valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek töredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez.
Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, amely 11700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak. Az úgynevezett standard globális kronosztratigráfiai skála időről időre való megújításáért felelős Nemzetközi Rétegtani Bizottság (ICS) szerint azonban a holocén továbbtagolható felső, közép és alsó szakaszra.
Mindegyik szakaszhoz valamilyen jelentős éghajlati esemény kapcsolódik. A még ma is tartó meghálaja korszak kezdete – amelynek meghatározását az északkelet-indiai állam egyik barlangjában lévő állócseppkövek (sztalagmit) rétegei segítették -, 4200 évvel ezelőtt volt. A korszak különlegessége, hogy kezdete egy klimatikus átalakulást követő kulturális virágzással esett egybe.
Ez a korszak egy pusztító aszállyal indult, amely két évszázadon át éreztette hatását, számos civilizációt elpusztítva egyebek között Egyiptomban, Görögországban, Mezopotámiában, az Indus és a Jangce folyók völgyében. Az aszályt feltehetőleg az óceáni és légköri cirkulációk megváltozása okozta.
A Nemzetközi Rétegtani Bizottság mintegy tíz éve dolgozik az új korszak létezésének alátámasztásán. A Nemzetközi Földtani Szövetség a közelmúltban ismerte el nyilvánosan a meghalája periódus létezését.
A holocén eddig ismert két nagyobb korszakát grönlandi jégmagok alapján határozták meg.
A különböző földtörténeti periódusokat a szakértők az üledékek, fosszíliák és izotópok felhalmozódása alapján képesek kimutatni. Ezek a lerakódások mind segítenek a bolygó történetének, illetve a fontosabb fizikai és biológiai események megismerésében.
Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért
Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
