Élet lehetett a fiatal Holdon

Egy új tanulmány szerint a távoli múltban jelen lehettek az égitesten valamiféle primitív létformák.

Kép: Pixabay
Mikor Neil Armstorng a Holdra lépett, a kutatók még nem voltak biztosak benne, hogy van-e élet a Holdon. A gyűjtött mintákból azonban hamar kiderült: a Föld kísérője napjainkra teljesen lakhatatlan.
Egy új tanulmány szerint ugyanakkor a távoli múltban más volt a helyzet – számol be az IFLScience. A szerzők szerint története során az objektum két olyan periódust is megélt, amikor alkalmas lehetett a primitív élet befogadására.
Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni Állami Egyetem munkatársa és a publikáció társzerzője szerint az égitest két jelentősebb vulkáni korszakot is átélt 4, illetve 3,5 milliárd éve. A szakértők már korábban is feltételezték, hogy a tűzhányók miatt nagy mennyiségű vízgőz szabadult fel.
Schulze-Makuch most úgy véli, hogy a pára tavakat kialakítva le is csapódhatott. Mivel napjainkban a holdi atmoszféra igen gyér, a folyékony víz nem tud megmaradni a felszínén. A távoli múltban viszont a vulkáni gázok miatt egészen másként épülhetett fel a helyi légkör.
A nagyobb nyomáson a tavak hosszabb ideig, akár több millió évig fennmaradhattak. „Ha a folyékony víz és a jelentős légkör hosszú időn át jelen voltak a korai Holdon, úgy gondoljuk, hogy a holdfelület legalább átmenetileg lakható lehetett” – tette hozzá Schulze-Makuch.
Ekkoriban az égitest még közelebb keringet a Földhöz, rendelkezett magnetoszférával, forgása pedig nem volt kötött, így nem alakultak ki látványos eltérések a két oldala között. Ennek ellenére az objektumon kedvezőtlenebbek voltak a körülmények az élet kialakulásának, mint itt, a Földön. Igaz, a bolygónkról származó törmelékek így is átszállíthattak bizonyos létformákat.
Schulze-Makuch kiemelte, ha éltek is egykor mikrobák az égitesten, mára egészen biztosan kipusztultak. Ahhoz, hogy bizonyítani lehessen a kutató új elméletét, helyszíni vizsgálatokra lesz szükség a Hold felszínén.