A tanulásban szerepet játszó DNS-változatok

Illusztráció: Profimedia

Genetikai állományunk, hasonlóan a legtöbb más élőlényhez, DNS-ből épül fel. A hosszú DNS láncokat ezen négy „betű” alkotja: A, T, G és C. Az ember teljes genomja 3 milliárd „betűből” áll. Az egypontos nukleotid-polimorfizmus, elterjedt angol nevén Single Nucleotide Polymorphism (rövidítve SNP kiejtve: „sznip”) egy DNS változat, mely akkor jön létre, ha a genetikai állományban egy darab betű változik meg. Például egy SNP megváltoztathatja az AAGCCTA szekvenciát AAGCTTA szakaszra. Csak akkor tekinthetjük a variációt SNP-nek, ha a populáció legalább 1 százalékában megjelenik.

Daniel Benjamin és munkatársai 1,1 millió ember génállományát és az oktatási rendszerben elért eredményeit vizsgálta meg. Kutatásukat a Nature Genetics című lapban publikálták 2018. július 23-án. A minta hatalmas elemszáma segítségével 1271, az iskolai teljesítménnyel kapcsolatban álló SNP-t sikerült kimutatni. A korábbi hasonló kutatások „csak” tized ennyi változatot találtak. A mostani vizsgálat során kiderült, hogy az oktatásban eltöltött idő, a teszteken elért eredmények, a diákok saját maguk által bevallott matematikai képességei és a matematika-tanulmányok során befejezett legmagasabb osztály statisztikailag kapcsolatban állnak egymással. A fent említett 1271 SNP-ről sikerült kimutatni, hogy befolyásolja az iskolai eredményeket.

Az 1271 pontmutáció többsége olyan géneket érint, amelyek a születés előtt és közvetlenül utána lépnek működésbe. A kutatás eredményei szerint az agy fejlődésében és az idegsejtek közötti kapcsolatokban van szerepük. A nagy adatbázis segíteni fogja a jövőbeni kutatásokat abban, hogy feltárják a gondolkodási képességek létrejöttét. Természetesen a környezet is nagyban befolyásolja, hogy egy bizonyos genetikai adottságú gyerek milyen eredményeket ér el az iskolában.

Írta: Bajomi Bálint – http://balint.bajomi.eu/