Megoldották a vegetáriánus ősmedve rejtélyét
A késő pleisztocén korban két medvefaj élt Európában, és az egyik növényevő lehetett.
Kép: Javier Trueba (Madrid Scientific Films)
A szakértők egészen mostanáig nem tudták, hogy pontosan miként is fejlődött a barlangi medve (Ursus spelaeus) étrendje, és hogy végül miként vált növényevővé – írja a Phys.org. Ennek oka az, hogy a faj közvetlen ősétől, a Deninger-medvétől (Ursus deningeri) igen kevés lelet maradt fenn.
Egy új tanulmányban azonban a Frances Smith, a Murray-i Állami Egyetem munkatársa által vezetett csapat új részleteket ír le a rejtélyes ős étrendjéről. A szakértők úgy vélik, hogy a Deninger-medve leszármazottjához hasonlóan táplálkozott. A kutatók szerint az állat koponyája, az állkapcsa és a fogai mind azt sugallják, hogy a faj a növényevésre specializálódott.
A vizsgálatban a csapat mikro-CT-vel elemezte a leleteket, így képesek voltak digitálisan eltávolítani a kövületekről a rájuk rakódott üledékeket. A szakértők ezután egy statisztikai modell segítségével vetették össze a faj koponyájának 3D modelljét a barlangi, illetve a barna medvék koponyájával.
„Az elemzések azt mutatták, hogy a Deninger-medve nagyon hasonló alakú állcsontokkal és koponyával rendelkezett, mint a klasszikus barlangi medve” – mondta Anneke van Heteren, a Bajor Állami Zoológiai Gyűjtemény munkatársa és a csapat tagja.
Mikel Arlegi, a Baszk Megyei és Bordeaux-i Egyetem doktorandusza hozzátette, régóta folyik a szakmai vita arról, hogy pontosan mennyi növényt is fogyasztott a barlangi medve. Az új felfedezés éppen ezért fontos: rávilágít, hogy a barlangi és a barna medve őseinek étrendje már 500 ezer évvel korábban eltért.
A csapat azt is kimutatta, hogy az Ibériai-félszigeten, illetve az Európa többi részén talált koponyák közt vannak eltérések. A kutatók szerint ezeket a különbségeket nem lehet az étrendbeli eltérésekkel megmagyarázni.
Sokkal valószínűbb, hogy az ibériai leletek fiatalabbak, vagy hogy a Pireneusok természetes gátat jelentettek a két populáció közt, így idővel genetikai eltérések alakultak ki. A pontos válasz megtalálásához további kutatásokra lesz szükség.
Elektromos energia vércukorból
Számos betegségben jut szerep a testbe ültethető készülékeknek, legyen szó például egy pészmékerről vagy épp gyógyszert adagoló eszközről, s ezeknek elektromos áramra van szükségük a működésükhöz.
Vegán kutyaeledelt teszteltek
Az emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készített vegán kutyaeleség tápanyag-összetételét gondos mérésekkel határozták meg, majd le is tesztelték a hatását.
Miért alakulnak ki hasonló tulajdonságok a megszelídített állatoknál?
Már Darwinnak is feltűnt, hogy a háziasított állataink tulajdonságai igen hasonló irányban változtak meg, vad őseikhez képest. Egy kutatócsoport gyökeresen új magyarázattal állt elő.
A természet szolgáltatásai és az érem másik oldala
Lövei Gábor magyar kutató, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa az Azori-szigeteken kutatja a természet szolgáltatásait. Vajon mi felett siklik el a legtöbb kutató, amit ő figyelembe vesz?
A mentális betegségek öregítik a testet
Kronológiai életkoruknál idősebbnek mutatkoznak a mentális betegségekben szenvedők vérvizsgálati eredményeik alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
