Bizonyíték a hurrikánok evolúciós hatásaira?

Az Antillák két kis szigetén élő anolisz gyíkokról statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy akik túlélték az Irma és a Maria hurrikánokat, azoknak átlagosan nagyobb a lábujjuk párnája és a mellső lábuk hossza – viszont a hátsó lábuk rövidebb.

Anolis scriptus a Pine Cay szigeten
Fotó: Colin Donihue
Colin Donihue és munkatársai a Nature tudományos folyóiratban 2018. július 25-én publikált cikkükben leírják, hogy 2017 szeptemberében épp befejezték az Anolis scriptus fajon végzett munkájukat a Pine és a Water Cay szigeten. Egy véletlen egybeesés nyomán néhány nappal később két hurrikán vonult át az Antillák szigetcsoportján: az Irma és a Maria. A viharok után a kutatók visszatértek a szigetekre, és utólagos vizsgálatokat végeztek. Arra keresték a választ, hogy volt-e különbség a hurrikánok előtt és után az anoliszpopulációk tagjainak végtag-hosszában és a lábujjuk felületében. Mind a két tulajdonságról úgy tartják, hogy befolyásolja a kicsiny állatok ügyes kapaszkodási képességét. A kutatás eredményei szerint mindkét szigeten a túlélő gyík-populációk egyedeinek szignifikánsan nagyobb lett a lábujj-párnája és mellső lábuk, viszont rövidebb lett a hátsó lábuk.
Egy anolisz kapaszkodik a kísérleti rúdon, hurrikán-erejű széllel szemben. A szélerősségmérő mérföld/órában mutatja a levegő mozgásának sebességét.
Fotó:Colin Donihue
A kutatók egy kísérlettel kimutatták azt is, hogy a lábujj-párna mérete kapcsolatban van a kapaszkodási képességgel: néhány anolisz gyíkot lefilmeztek, amint hurrikán erejű szélben kapaszkodnak.
A kutatók azzal magyarázzák a fentieket, hogy az evolúció során azon anolisz egyedek maradnak életben, amelyek jobban tudnak kapaszkodni egy hurrikán során, a többi egyed pedig kiszelektálódik.
Fordította: Bajomi Bálint, http://balint.bajomi.eu/