Újabb rejtélyt találtak a Stonehenge-nél

Kép: Pixabay

A régészek régóta próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy milyen célból építették 4500 éve a Stonehenge-et. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, a kora kőkorszakból származó kőépítmény egykor gyógyító helyként vagy csillagvizsgálóként szolgálhatott.

Az impozáns építmény körzetében olyan mélyedésekre bukkantak szakértők, amelyekben évtizedekkel korábban halottégetésből hátramaradt csontmaradványokat fedeztek fel. A kutatók most megvizsgálták ezeket a leleteket, amelyek időszámítás előtt 3180 és 2380 között meghalt emberektől származnak.

A Christophe Snoeck, az Oxford Egyetem szakértője által vezetett kutatócsoport úgynevezett stroncium-izotópos elemzéseket végzett a csontokon. A stroncium a táplálékkal jut a szervezetünkbe, az egyes izotópok pedig területi sajátosságoktól függően más-más arányban rakódnak le a csontokban és a fogakban.

Az új eredmények szerint a vizsgált 25 leletből 15 származott Stonehenge környékéről. A maradék tíznek ugyanakkor nem volt kimutatható kapcsolata a régióval: legalább életük utolsó tíz évét Nagy-Britannia nyugati részén, a mai Wales területén töltötték.
Ez azt jelenti, hogy a lelőhelytől mintegy 300 kilométerre élhettek hosszú időn át. Sőt, az sem kizárható, hogy ugyanezen emberek hozták magukkal azokat a kékköveket (réz-szulfátot), melyek az építmény belső körében találhatóak.

Azt egyelőre nem tudni, hogy miként kerültek az idegenek a monumentális építményhez. A régészek szerint a Stonehenge fő, 30 méter átmérőjű körét vallási vagy politikai célból építették, esetleg szertartások helyszínéül.