Különös kőzet érkezett az űrből
A meteoritot dél-oroszországi aranyvadászok találták meg.
Fotó: Pixabay
A Viktor Sarigyin, a V. Sz. Szobolev Föld- és Ásványtani Intézet munkatársa által vezetett csapat korábban ismeretlen ásványt mutatott ki az úgynevezett uakiti meteoritban – számol be a Live Science. Az új anyagot uakititnek nevezték el.
Az adatok alapján a meteorit több mint 98 százaléka kamacit. Az ötvözet vasból, illetve 5-10 százalékban nikkelből épül fel, és csak meteoritokban fordul elő. A kőzet további 1-2 százalékát olyan ásványok adják, melyek szinte csak az űrben alakulhatnak ki. A vizsgálat azt is felfedte, hogy az uakiti meteorit mintegy 1000 Celsius-fokos forróságban jött létre.
A szakértők a kőzetet tanulmányozva fedezték fel az uakititet. Az új ásvány rendkívül parányi, legfeljebb 5 makrométeres szemcsékben fordul elő, apró mérete miatt pedig a kutatók nem tudták felmérni minden fizikai tulajdonságát.
Azt ugyanakkor sikerült kideríteniük, hogy az ásvány szerkezete két másik űrbéli anyag, a karlsbergit és az osbornit struktúrájára hasonlít. Az efféle anyagok rendkívül kemények.
Sok híroldal úgy hivatkozott az uakititre, mint egy gyémántnál is keményebb ásványra, Sarigyin szerint ugyanakkor egyelőre közvetlen módon nem mérték fel az anyag keménységét. Az apró szemcsék miatt ugyanis erre nem volt lehetőség, a kutatók ezért egy hasonló anyag, a vanádium-nitrid felhasználásával adtak becslést.
A számítások alapján az új ásvány 9-10 pontos lehet a Mohs-féle keménységi skála. A skála legerősebb anyaga a 10 pontos gyémánt, a 9-es és 10-es értékek közt azonban igen komoly eltérések vannak. Sarigyin szerint az egyetlen anyag, amely keménységben megközelíti a gyémántot, a szintén magas hőmérsékleten keletkező bór-nitrid.
A virágporral együtt nehézfémeket is gyűjtenek a méhek
A környezetből összeszedett, mérgező nehézfémek a poszméhek élelemgyűjtésétől a szaporodásáig rengeteg élettevékenységre vannak igen negatív hatással.
Nem ebihalként kezdték életüket a szárazföld első gerincesei
Egy új kutatás átírja az elképzeléseinket a szárazföldre lépő első négylábúakról, és arról, hogy voltaképpen mi vezetett el a szárazföld meghódításához.
Videó mutatja meg, miként terjed az epilepsziás roham az agyban
A szakértők egy új képalkotó eljárás segítségével vizsgálták zebradániók agyát.
Meglepően könnyen átszoktathatók a cicák a beltéri életmódra
Tanulságos vizsgálatot végeztek Új-Zélandon, ahol a kijárós macskák különösen nagy veszélyt jelentenek az egyedülálló és sérülékeny őshonos állatvilágra. Az eredményekből világszerte érdemes tanulni.
Ilyen volt a Balaton legszárazabb időszaka
Bár a Balaton vízállása most is szokatlanul alacsony, még messze van a legvízhiányosabb időszakától. Az ELTE kutatói kiderítették, hogyan változott legnagyobb tavunk és környezete az elmúlt több mint 11 ezer évben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
