Száz év után hazatért Amundsen hajója
A legendás felfedező hajóját nemrég szállították vissza Norvégiába.
Fotó: Wikipedia
A Maud 1930-ban süllyedt el a kanadai sarki vizekben, és 86 éven át, egészen 2016-ig várt a kiemelésre. A roncsot idén június végén uszályra tették, és elszállították Norvégia felé. A hajó maradványa 2018. augusztus 6-án reggel érkezett meg Bergenbe – írja az AFP.
„Az út hosszú volt, de jól sikerült” – mondta Jan Wanggaard, a projekt igazgatója. A roncsot az Oslo közelében fekvő Askerben fogják kiállítani.
Roald Amundsen nemcsak Norvégia, hanem a világ egyik legjelentősebb felfedezője volt. Amundsen volt az első, aki elérte a Déli-sarkot, később pedig a Maudon utazva a Jeges-tengert is tanulmányozta.
1906-ban a norvég felfedező lett az első európai, aki áthajózott az, Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt összekötő, északnyugati átjárón. Az átjárót évszázadokon át keresték. 1918-20-ban újabb útra indult az északnyugati átjárón keresztül, és bár rengeteg értékes tudományos adatot sikerült gyűjtenie, az északi-sarki expedíciót nem sikerült elindítania.
Utóbb, 1925-ben Amundsen csődbe ment, így el kellett adnia a Hudson’s Bay Company-nek a norvég királynőről elnevezett hajóját. A járművet ekkor nevezték át Baymaudra.
A hajó ettől kezdve egyfajta úszó raktárként szolgált, illetve fedélzetén rendezték be a régió első rádióállomását. Az egykori Maud végül 1930-ban süllyedt el.
Asken városa 1990-ben csupán 1 dollárért vásárolta meg a legendás hajó roncsát. Bár a helyiek nem akarták, hogy a hajót visszavigyék Norvégiába, a kanadai hatóságok 2012-ben engedélyt adtak a roncshoz való hozzáféréshez.
Az ember valóban tűzben edzett faj lehet
Az emberi evolúció kulcsfontosságú lépése volt a tűz megszelídítése, azonban tudjuk, a tűz égési sérülésekkel járhat – ez pedig egy új kutatás szerint visszahatott az evolúciónkra is.
A vártnál olcsóbb lehet a bolygónk lehűtése
Mivel a klímacéljainkat szinte biztosan nem fogjuk elérni, ezért szükség lesz arra, hogy aktívan hűtsük a bolygónkat, már persze, ha szeretnénk megtartani az emberi civilizációt.
Ez lehet a legősibb csillagatlasz
Az ókori kínai csillagászok a császári udvar mását helyezték az égre a csillagképeikkel, régi kérdés, mikor is készült el ezek első pontos atlasza.
A mezőgazdaság gyorsabban darálta be a talajt, mint a gleccserek
Az utóbbi 150 év modern amerikai mezőgazdálkodása során 12-szer gyorsabb volt a talaj eróziója, mint ahogyan a legutóbbi jégkorszak során a gleccserek koptatták a tájat.
Vajon miről társalognak a fenyők napfogyatkozáskor?
Bolygónkon a fény és a sötétség ciklikus változása alapvető folyamat, amelyekhez az élőlények ősidők óta alkalmazkodnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
