Fontos érzéküket veszíthetik el a halak
Sokat gyengülhet a halak szaglása a század végére, ami a pikkelyesek túlélését tekintve komoly következményekkel járhat.
A halak szaglásuk segítségével keresnek táplálékot, de szagérzékelő sejtjeik segítik őket a ragadozók elkerülésében is. Az új eredmények szerint mindez hamarosan megváltozhat.
Fotó: Profimedia
A szárazföldi élőlények a légnemű anyagokat szaglással, az oldott anyagokat pedig ízleléssel érzékelik, a halak azonban a szaganyagokkal is oldott állapotban találkoznak. Szaglásuk az orrtájékon elhelyezkedő páros szaglógödör csillószőrős érzéksejtjeinek működésén múlik, melyekkel egyes szaganyagokat már igen kis koncentrációban és nagyobb távolságból is megérezhetnek. A halak életében ez a képesség létfontosságú, hiszen szaglásuk segítségével keresnek táplálékot, jellegzetes szaganyagok alapján azonosítják fajtársaikat és kerülik el a ragadozókat, de így védik élőhelyüket és így találnak megfelelő ívóhelyeket is. Cosima Porteus, a University of Exeter kutatója kollégáival elsőként tette fel a kérdést, hogy vajon a világtengerek egyre növekvő savasodása befolyásolhatja-e a halak számára oly fontos képességet – írja a Science Daily.
A kérdés megválaszolása érdekében a kutatócsoport fiatal farkassügérek (Dicentrarchus labrax) viselkedésváltozásait figyelte és hasonlította össze a mai és a század végére jósolt szén-dioxid szint mellett. A Nature Climate Change szakfolyóiratban publikált kísérletek aggasztó eredményt hoztak: a vizsgált halak a savasabb vizekben gyakran mutatták a szorongás jeleit, kevesebbet úsztak és jóval kevésbé reagáltak a ragadozók közeledtét jelző szagokra. A változásokat idegrendszeri szinten és a szaglásért felelős gének szintjén egyaránt tetten érték.
A kutatók véleménye szerint a jelenség hátterében az áll, hogy az illatmolekulák savasabb közegben máshogy érintkezhetnek a halak szaglóreceptoraival, ami csökkenti a különböző szagingerek megkülönböztetésének lehetőségét.
Az eredmények fényében tehát a század végére várhatóan sokat romlik majd a pikkelyesek szagérzékelése, ami túlélésüket tekintve jelentős veszélyekkel járhat. A most feltárt probléma ráadásul nagy valószínűséggel más fajokat is érint majd.
Felhasznált irodalom: Harka Ákos, Sallai Zoltán (2007): Magyarország halfaunája.
Magyar kutatók találhattak új gyógymódot a zöldhályogra
A szakértők szemcsepp formájában kezelnék a rendellenességet.
Miért csak bizonyos állatok válhattak kövületté?
A kísérleti régészet után itt a kísérleti őslénytan: svájci kutatók modern mintákat vizsgálva jöttek rá, miért fosszilizálódik az egyik állat, a másik pedig miért nem.
Stipsicz András kapta a Bolyai-díjat
Sulyok Tamás köztársasági elnök méltatta a kutatót.
Karikó Katalin segítségével nyílt új kutatóközpont
Az antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ nyílt Karikó Katalin
Az ember valóban tűzben edzett faj lehet
Az emberi evolúció kulcsfontosságú lépése volt a tűz megszelídítése, azonban tudjuk, a tűz égési sérülésekkel járhat – ez pedig egy új kutatás szerint visszahatott az evolúciónkra is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
