Fontos érzéküket veszíthetik el a halak

A halak szaglásuk segítségével keresnek táplálékot, de szagérzékelő sejtjeik segítik őket a ragadozók elkerülésében is. Az új eredmények szerint mindez hamarosan megváltozhat.
Fotó: Profimedia

A szárazföldi élőlények a légnemű anyagokat szaglással, az oldott anyagokat pedig ízleléssel érzékelik, a halak azonban a szaganyagokkal is oldott állapotban találkoznak. Szaglásuk az orrtájékon elhelyezkedő páros szaglógödör csillószőrős érzéksejtjeinek működésén múlik, melyekkel egyes szaganyagokat már igen kis koncentrációban és nagyobb távolságból is megérezhetnek. A halak életében ez a képesség létfontosságú, hiszen szaglásuk segítségével keresnek táplálékot, jellegzetes szaganyagok alapján azonosítják fajtársaikat és kerülik el a ragadozókat, de így védik élőhelyüket és így találnak megfelelő ívóhelyeket is. Cosima Porteus, a University of Exeter kutatója kollégáival elsőként tette fel a kérdést, hogy vajon a világtengerek egyre növekvő savasodása befolyásolhatja-e a halak számára oly fontos képességet – írja a Science Daily.

A kérdés megválaszolása érdekében a kutatócsoport fiatal farkassügérek (Dicentrarchus labrax) viselkedésváltozásait figyelte és hasonlította össze a mai és a század végére jósolt szén-dioxid szint mellett. A Nature Climate Change szakfolyóiratban publikált kísérletek aggasztó eredményt hoztak: a vizsgált halak a savasabb vizekben gyakran mutatták a szorongás jeleit, kevesebbet úsztak és jóval kevésbé reagáltak a ragadozók közeledtét jelző szagokra. A változásokat idegrendszeri szinten és a szaglásért felelős gének szintjén egyaránt tetten érték.

A kutatók véleménye szerint a jelenség hátterében az áll, hogy az illatmolekulák savasabb közegben máshogy érintkezhetnek a halak szaglóreceptoraival, ami csökkenti a különböző szagingerek megkülönböztetésének lehetőségét.
Az eredmények fényében tehát a század végére várhatóan sokat romlik majd a pikkelyesek szagérzékelése, ami túlélésüket tekintve jelentős veszélyekkel járhat. A most feltárt probléma ráadásul nagy valószínűséggel más fajokat is érint majd.

Felhasznált irodalom: Harka Ákos, Sallai Zoltán (2007): Magyarország halfaunája.