Hogyan „beszélget” a macska és gazdája?

Fotó: Profimedia

Százötvenhét macskatulajdonost kérdeztek meg az kutatók, hogy jobban megismerjék a cicák és gazdáik közötti kommunikációt. Összességében elmondható, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között. A tanulmány a Science Direct oldalon jelent meg.

A macska mint házi kedvenc a kutyához hasonlóan a társállat kategóriába tartozik. A doromboló kedvencekkel rendelkező háztartások száma körülbelül akkora mint a kutyatartóké, ám az ember és macska kapcsolatával az etológia kevesebbet foglalkozott. Jóval többet tudunk az évtizedek óta kutatott kutya-ember interakciókról.

A házimacskákról szóló etológiai kutatások eddig elsősorban a ragadozó viselkedésről, illetve a különféle magatartásproblémákról szóltak. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói – Pongrácz Péter egyetemi docens és Szapu Julianna Szulamit MSc hallgató – most megjelent tanulmányukhoz kapcsolódva viszont a társállatként tartott macska és gazdája közötti viszony jellegzetességeiről kérdezték a magyar macskatartókat. A tudósok arra keresték a választ, hogy a macskatulajdonosok, hogyan képesek megérteni háziállatuk viselkedését, szándékait és hangulatát, illetve hogy a macska képes-e ugyanerre, vagyis milyen állat a macska az emberrel való együttélés szempontjából.

„Lényeges, hogy ebben a tanulmányban nem a kutyához viszonyítva elemeztük a macska viselkedését, és nem is arra voltunk kíváncsiak, milyen gondok merülnek fel a macskával kapcsolatban. Sokkal inkább arról kívántunk képet kapni, hogy a macska-ember kapcsolat mennyire sokrétű, milyen mértékben élik meg azt az emberek kétirányú interakciók folyamataként” – foglalja össze Pongrácz Péter.

Amint az a válaszokból kiderült, a macskatartók szemszögéből nézve kedvenceik jelentős értelmi és érzelmi képességekkel rendelkezhetnek, a macskák értik az emberi kommunikáció különféle formáit, és maguk is többféle módon kommunikálhatnak az emberrel. A macskatartók viszonyulása kedvenceikhez nem egyforma: a hölgyek többet feltételeznek empátia terén a macskáról, mint a férfiak, a magasabb végzettségűek is kommunikatívabbnak és empatikusabbnak tartották állataikat.

Az idősebb emberek inkább arról számoltak be, hogy macskájuk érzelmileg igazodik hozzájuk. A gazda és macskája közötti interakciók sokrétűsége összefüggést mutatott az érzelmi közelséggel a két fél között. Emellett elmondható, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a cicáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között.

Érdekes szokásként merült fel a macskahang-utánzás különösen a fiatalabbak körében. A nyávogó kedvencek hangjából azonban a gazdák nem tudják kikövetkeztetni, pontosan mit is „szeretne” az állat, vagyis ez a hangadás kevésbé informatív az ember számára.
A tanulmány rávilágított arra, hogy a társállatként tartott macskák minden szempontból „teljes élményt” nyújtanak gazdáiknak az ember és állat között tapasztalható, kétirányú interakciók és társas megértés terén. A kérdőíves eredményekre támaszkodva a jövőben több kísérletes munkához is ötleteket meríthetnek a kutatók.