Új mamutfajt fedezhettek fel
Kutatók egy csoportja Szibériában bukkant egy törpemamut maradványaira.
Fotó: Pixabay
Albert Protopopov, a Szaha Köztársasági (Jakutföld) Tudományos Akadémia munkatársa szerint a mamutnak aranyszínű szőre volt – írja az IFLScience. Jellegzetes szőrzete miatt a kutatók egyelőre csak arany mamutként hivatkoznak a maradványra.
A kifejlett törpemamut fagyott tetemét a Jakutföld északi részén fekvő Kotelnyij-szigeten azonosították. A megközelítőleg 50 ezer éves lelet a fagyott talajban került elő.
A kutatók egyelőre nem tudták kiemelni a maradványt. A tetem a sziget egyik partján, az árapály területén helyezkedik el, ezért csak időszakosan lehet tanulmányozni, amikor a víz szintje kellően lecsökken. A csapat azt tervezi, hogy 2019 nyarán kezdik meg a feltárást.
Az eddigi vizsgálatok már rávilágítottak, hogy a mamut 2 méter magas volt, tehát közel másfél méterrel lehetett alacsonyabb az ismert gyapjas mamutnál.
Protopopov szerint még kérdéses, hogy a kis méret jellemző volt-e a régióra, vagy valamiféle rendellenességgel van dolguk. A térségben korábban többször is beszámoltak már kis termetű mamutok felfedezéséről, de ez az első alkalom, amikor egy jó állapotban konzerválódott törpemamutot elemezhetnek.
Protopopovék úgy vélik, hogy az általuk azonosított maradvány egy korábban ismeretlen fajhoz tartozik, amely valamikor 22-50 ezer évvel ezelőtt fejlődött ki. A csapat azt feltételezi, hogy a korszakban jelentősen nőtt a mamutfajok száma, így minden korábbinál változatosabbá vált a csoport.
Az ember valóban tűzben edzett faj lehet
Az emberi evolúció kulcsfontosságú lépése volt a tűz megszelídítése, azonban tudjuk, a tűz égési sérülésekkel járhat – ez pedig egy új kutatás szerint visszahatott az evolúciónkra is.
A vártnál olcsóbb lehet a bolygónk lehűtése
Mivel a klímacéljainkat szinte biztosan nem fogjuk elérni, ezért szükség lesz arra, hogy aktívan hűtsük a bolygónkat, már persze, ha szeretnénk megtartani az emberi civilizációt.
Ez lehet a legősibb csillagatlasz
Az ókori kínai csillagászok a császári udvar mását helyezték az égre a csillagképeikkel, régi kérdés, mikor is készült el ezek első pontos atlasza.
A mezőgazdaság gyorsabban darálta be a talajt, mint a gleccserek
Az utóbbi 150 év modern amerikai mezőgazdálkodása során 12-szer gyorsabb volt a talaj eróziója, mint ahogyan a legutóbbi jégkorszak során a gleccserek koptatták a tájat.
Vajon miről társalognak a fenyők napfogyatkozáskor?
Bolygónkon a fény és a sötétség ciklikus változása alapvető folyamat, amelyekhez az élőlények ősidők óta alkalmazkodnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
