A legmasszívabb jég kezdett töredezni az Arktiszon
Olyan jégpáncél kezdett töredezni, amely korábban még sosem.
Fotó: Pixabay
Műholdas képek fedték fel, hogy a Grönlandtól északra fekvő jégpáncél kora augusztusban feltöredezett – számol be az IFLScience.
Az érintett jégterületre a szakértők eddig gyakran hivatkoznak úgy, mint az utolsó jeges térségre, mivel úgy vélték, hogy ez lehet az utolsó olyan régió a Földön, ahol a sarki jég megmarad. A meleg szél és az északi félgömböt sújtó hőhullám azonban megmutatta, hogy ez a terület sincs biztonságban.
„Grönland északi partjánál a nyílt víz ms mit volt” – nyilatkozta Ruth Mottram, a Dán Meteorológiai Intézet munkatársa. A jelenség azt mutatja, hogy a klímaváltozás hatására egyre vékonyodik a Grönlandnál található jég.
A múltban az Arktiszon rengeteg olyan jég volt, amely több szezont is átvészelt. Az utóbbi időkben azonban a jég nagy része minden nyáron megolvad, télen pedig vékonyabb, gyengébb friss jég keletkezik.
Az észak-grönlandi jégtakaró egy olyan transzpoláris áramlatnak köszönhetően jön létre, amely Szibéria felől szállítja a jeget a régióba. Itt a jég felhalmozódik, és több mint 20 méter vastag páncélt hoz létre. A februári és augusztusi meleg hatására azonban elvékonyodott a jég, és megindult a nyílt víz felé, ahol melegebb áramlatok várnak rá.
A jégtakaró eltűnése súlyos hatással lehet a helyi ökoszisztémára. A jegesmedvék például ez az otthonuk és itt szerzik táplálékukat. Megfelelő jég nélkül sokkal nehezebben tudnak majd táplálékhoz jutni.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Negyven percig működött a holdra szállt magyar műszer
Bár nem tudta teljesíteni eredetileg tervezett feladatát, még így is történelminek tekinthető a Puli Vízszimatoló küldetése.
Szupernóva hatott volna egyes vírusokra?
A Tanganyika-tó halait 2-3 millió éve vírusok sokasága támadta meg – egy új, eléggé vad elképzelés szerint ezek egy szupernóva hatására alakulhattak ki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
