Bizonyíték az ősembertípusok közötti génáramlásra
Egy nemzetközi kutatócsoport 50 000 éves csontokból kivont DNS-t elemzett.
Feltárási munka az oroszországi Gyeniszova barlang keleti csarnokában
Fotó: Viola Bence, Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology
Mintegy 50 000 évvel ezelőtt 3 ősi embertípus élt párhuzamosan Eurázsiában: a mai ember ősei, a Neander-völgyiek és a gyeniszovai emberek.
A Gyeniszova-barlang régészeti helyszín felett nyíló panoráma a völgyre
Fotó: Viola Bence, Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology
Utóbbiakat a Szibériában, az Altáj-hegységben lévő Gyeniszova-barlangban talált csontok alapján azonosították.
Viviane Slon, Svante Pääbo és munkatársaik a Nature 2018. augusztus 22-én megjelent számában számoltak be arról, hogy leolvasták (szekvenálták) a Gyeniszova-barlangban talált egyik csontból kivont DNS-t. A vizsgálat szerint a csont egy 13 éves kamaszlányé volt, aki mintegy 50 000 évvel ezelőtt hunyt el a helyszínen. A DNS-vizsgálat eredménye szerint a fiatal lány anyja neandervölgyi, apja pedig gyeniszovai volt. Ugyanakkor az apa ereiben kis részben neandervölgyi vér is folyt. A Gyeniszovai 11-nek elnevezett kamaszlány csontján végzett további genetikai elemzés arra utal, hogy anyja közelebb állt a Nyugat-Európában 20 000 évvel később élt neandervölgyiekhez, mint a Gyeniszova-barlangban, a lányhoz képest, korábban élt neandervölgyi populációhoz.
Gyeniszova 11 és apja közvetlen bizonyítékot nyújt arra, hogy a neandervölgyi és a gyeniszovai ősemberek kereszteződtek időnként. Ugyanakkor a tanulmány szerzői arra is rámutatnak, hogy a két csoport különálló maradt genetikailag, talán a ritka találkozások miatt.
Fordította: Bajomi Bálint, balint.bajomi.eu
Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
A hétköznapi viták gyakran agresszív veszekedéssé fajulhatnak, azonban van olyan módszer, amellyel ez a stádium megelőzhető.
Ez a borostyán igazi kincs
A 40 millió éve megkövült gyanta olyan ritkaságot rejt, amely Európa egykori biológiai sokféleségéről is árulkodik.
Megviselte a jégkori klíma Európa népességét
Drámai népességcsökkenést okozott Európa vadászó-gyűjtögető lakói körében a jégkori klíma.
A sókrízis gyökeresen átalakította a Földközi-tenger élővilágát
A kb. 5-6 millió évvel ezelőtti időszakban a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közti összeköttetés megszakadt, a tenger pedig közel jutott a teljes kiszáradáshoz.
Agyunk legemberibb részét fenyegeti az öregedés
Az emberi agy és a csimpánzagy öregedésének folyamatait összehasonlítva derült ki, hogy a prefrontális kérgünket sújtja leginkább a kor.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
