Az agyrázkódás esélye függhet a fej és nyak pozíciójától
A fej- és nyaktartásunk nagyban befolyásolja az agyrázkódás esélyét egy baleset során.
Illusztráció: Profimedia
A Stanford Egyetem kutatói arra jutottak, hogy megfeszített nyakizmok esetén sokkal gyengébb a védelem. Ha fejünk hirtelen előrebukkan, gyakran reflexszerűen megfeszítjük a nyakunkat és stabilizálni próbáljuk a fejünket. Az amerikai Stanford Egyetemen végzett friss kutatás szerint azonban ez valószínűleg nem a legjobb módszer arra, hogy elkerüljük az agyrázkódást. A 2018. augusztus 20-án az IEEE Transactions on Biomedical Engineering tudományos lapban publikált kutatási eredmények szerint ilyen esetekben a fejünk által elfoglalt pozíció sokkal jelentősebb, mint a nyak megfeszítése.
Úgy tűnik, nagyon fontos szerepe van annak, hogy a fej hogyan gyorsul visszafelé irányba az ütközés után – egyesek úgy gondolják, hogy ez a legfontosabb tényező az agyrázkódás kialakulásában.
„Érdekes felfedezést tettünk: a puha szöveteinknek (izmok, szalagok, inak) nem sok ráhatása van arra, hogy közvetlenül a behatás után hogyan mozdul el a fejünk” – mondta Michael Fanton, a tanulmány vezető szerzője, David Camarillo egyetemi adjunktus diákja. „Ugyanakkor néhány fokos eltérés a fej és a nyak közötti szögben komolyan befolyásolhatja, hogy milyen mértékben fordul el a fej, és ennek nyomán azt is, hogy mekkora az esély az agyrázkódásra.”
A kutatók úgy jutottak erre a felfedezésre, hogy egy modellt készítettek az emberi fejről és nyakról. Eredményeiket egy harkályról készített modellel is alátámasztották – ezen madarak feje extrém gyorsulásoknak lehet kitéve, amikor lyukakat vájnak a fába. Kiderült, hogy az ő agyuk védelméhez a fej pozíciója is hozzájárul.
Fordította: Bajomi Bálint, balint.bajomi.eu
Kapcsolódó cikk: Madársisak
A kevesebb denevér nagyobb csecsemőhalandósággal jár
A biológiai sokféleség csökkenése nagyon is kézzel fogható hatású közvetlenül az emberre nézve.
Íme Thorin, az egyik utolsó neandervölgyi
Thorin maradványait elemezve a kutatók a neandervölgyiek eddig ismeretlen vonalára bukkantak.
Így képesek leválasztani saját karjukat a tengericsillagok
A legtöbb élőlény elmenekül, ha támadás éri, ám néhányan ilyenkor inkább megszabadulnak a megtámadott testrészüktől.
A hatévesek nem szeretik az ételben lévő darabkákat
Az ember azt hinné, mi sem jobb, mint egy joghurt a benne lebegő eperdarabokkal, a hatévesek azonban egész másként látják.
A macskák több mint 40 százaléka apportíroz
Általánosan elterjedt nézet, hogy a kutyák hozzák vissza az eldobott játékot, azonban úgy tűnik, a macskák sokkal többször teszik, mint eddig hittük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
