Az agysejtek működését befolyásoló új módszerről
Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató.
Illusztráció: Profimedia
Legújabb kutatási eredményeiről a Világhírű magyarok történetei című tévésorozatban beszélt.
A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért.
„Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve” – mondta el a kutató, hozzátéve, hogy ma már a depressziós betegségek nagy része átmenetileg, vagy hosszabb távon is gyógyítható, és az epilepsziával kapcsolatban is születtek eredmények.
Az előrelépés a gyógyszereknek köszönhető, de az agytudomány körüli világ most egy kicsit más irányba kezdett el mozdulni, méghozzá az elektronika felé. A tudós szerint az lenne a jó, ha a vizsgálat során nem kellene behatolni a koponyán keresztül az agyba. Ezek az úgynevezett noninvazív beavatkozások azonban jelenleg korlátozott számban állnak rendelkezésre. Létezik transzkraniális (koponyán keresztüli) mágneses ingerlés, transzkraniális elektromos ingerlés, és van akusztikus, vagy ultrahan- ingerlés is. Mindegyik eljárásnak meg van a maga előnye, de mindnek komoly hátrányai is vannak. Buzsáki Györgynek és munkatársainak célja, hogy egyesítsék a három módszer előnyeit. „Most elkezdtünk egy komoly témával foglalkozni, amit úgy hívunk, hogy rádió frekvenciás ingerlés. Egy elektromágneses mezőt hozunk létre, olyan módszerrel, mint ahogy a maroktelefonok működnek” – fejtette ki a műsorban.
Állatkísérletek során a kutatóknak sikerült elérniük a módszerrel, hogy ugyanolyan módon tudják befolyásolni a sejtek működését, mintha elektromos ingerlést alkalmaznánk. Ehhez nem kell hozzáérniük az állathoz, csupán egy antennát kell építeniük körülötte, lehetővé téve a sejtek működésének serkentését, valamint a gátlását.
„A következő lépés, hogy, hogyan tudunk antennákból összerakni olyan szerkezetet, amelynek a segítségével irányítani tudjuk a sugarat” – mondta a kutató. Buzsáki György szerint a rádiófrekvenciás ingerlés előnye, szemben például a transzkraniális mágneses ingerléssel, amely csak 1-3 millimétert tud behatolni az agyba, hogy egészen a hippokampuszig tud bejutni, lehetővé téve működésének kívülről, mindenfajta sebészi beavatkozás nélküli befolyásolását.
Buzsáki György 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el elsőként a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.