Az emelkedő tengerszint megkímélheti a partközeli vizes élőhelyeket

A Schelde folyó torkolata Belgium és Hollandia határán
Fotó: Rijkswaterstaat/Joop Van Houdt

Az óceánok és tengerek partjait szegélyező vizes élőhelyek – köztük a parti mocsarak és mangroveerdők – fontos ökológiai rendszerek, mivel hozzájárulnak a part védelméhez. Sok korábbi kutatás azt jósolta, hogy nagyléptékű veszteséget kell majd elszenvedniük ezen társulásoknak. Ugyanakkor más kutatók szerint ez túlzás, és a globális modellek nem vettek figyelembe egyes, a tudomány számára jól ismert visszacsatolási folyamatot, amik segíthetik a vizes élőhelyek fennmaradását.

Mark Schuerch és munkatársai a 2018 szeptember 12-én megjelent Nature folyóiratban közölték modellezési munkájuk eredményeit. Ebben már figyelembe veszik a parti vizes élőhelyek rugalmasságát és a hordalék-felhalmozódásra irányuló kapacitásukat. A modellbe beépítették azt a teret is, ami mocsarak, mangoveerdők rendelkezésére áll, hogy a szárazföld belseje felé mozduljanak el. A kutatók tehát a vízszint-emelkedés és az emberi tevékenység hatásait modellezték, és arra az eredményre jutottak, hogy a Föld felszínén akár 60 százalékkal is növekedhet ezen típusú élőhelyek aránya. Ehhez szükséges ugyanakkor, hogy a jelenleg létező parti vizes élőhelyek 37 százalékának legyen megfelelő befogadó tere. A modell ugyanakkor olyan forgatókönyveket is eredményezett, amikor a vizsgált élőhelyek területe összességében csökkent, mivel nem volt elég befogadó hely. Ez olyan esetekben fordulhat elő, amikor nincs elegendő mennyiségű üledék a part mentén.

A szerzők hozzáteszik, hogy a helyi vízgazdálkodás – például a gátak építése és a kotrás – bonyolíthatja a szimulációkat. Azt javasolják, hogy a vízgazdálkodás globális szinten igyekezzen segíteni a vizes élőhelyek elmozdulását a kontinensek belseje felé, annak érdekében, hogy megóvják ezen értékes élőhelyeket az emelkedő tengerszinttől és megvédjék az egyre nagyobb számú, part közelében élő lakosságot.

Bajomi Bálint, balint.bajomi.eu