500 millió éves féregfosszília
Két kutató egy új, féregre hasonlító állatfajt írt le fosszíliák alapján. A puha lábakkal rendelkező állatok az 541-485 millió évvel ezelőtti Kambrium időszakban éltek.
Az újonnan leírt Lenisambulatrix humboldti 3D modellje élethű testhelyzetben. A hosszanti irány, a test végén lévő száj és a felszínnek a színe feltételezéseken alapul
Forrás: Qiang Ou grafikája.
Qiang Ou és Georg Mayer Lenisambulatrix humboldti latin névvel írja le a fajt. Az erről beszámoló közlemény a 2018. szeptember 20-i Scientific Reports lapban jelent meg. A fajhoz tartozó egyedek féreghez hasonlítottak, és puha lábaik voltak. A tanulmány szerzői az új fosszíliákat összehasonlítják a már korábban leírt Diania cactiformis egyedeivel, és az utóbbiakról is új részleteket közölnek.
A Diania cactiformis rekonstrukciója
Grafika: Nobu Tamura, Wikipedia
A kutatók mindkét Lobopodia fajról kimutatják, hogy hasonló formájú, szelvényezett testük volt, és vastag, hosszú lábakkal (lobopódiumokkal) rendelkeztek. A lábak hosszúsága 11,6 és 18 mm között változott. Úgy tűnik, hogy más Lobopodia fajokkal ellentétben a mostani kutatásban vizsgált fajok egyike se rendelkezett karmokkal. Ugyanakkor egy fontos különbség van a két faj között: a D. cactiformis testét sűrű és erős tüskék borították – emiatt kaktusznak is becézik a zoológusok. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az L. humboldti nem viselt ilyen páncélzatot.
Az újonnan leírt faj fosszíliáin csak a test egyik vége maradt fenn; ezen nem látni szemeket, szájat, vagy csápokat. Az őslénytan-kutatók valószínűsítik, hogy mind a két faj a puha tengerfenéken élt, csúszó-mászó életmódot folytatva.
Akár egy állat is fotoszintetizálhat
Japán kutatók hörcsögsejtekbe ültettek alga színtesteket, amelyek ott két napon át aktívan fotoszintetizáltak.
Veszélyeztetett örökségünk része a Hold
Felkerült a World Monuments Fund listájára a Hold.
Ezek voltak 2024 legszebb asztrofotói
A bámulatos technikai fejlődés kíséretében váratlan és gondosan kiszámított jelenségek is megörökítésre kerültek az év folyamán.
Hatalmas kerülőutat tett a testünkben lévő szén
A földi élet alapját a haldokló csillagoktól kapott szén jelenti, egy új kutatás szerint azonban igen körülményesen kerülhetett csak a Földre ez az elem.
Dinoszauruszok jártak Oxford megyében 166 millió éve
A jura időszak közepén élt állatok rendkívül jó állapotban fennmaradt lábnyomait egy kőfejtőben találták meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
