Piranhaszerű őshalra bukkantak

Fotó: M. Ebert and T. Nohl

A kutatók úgy vélik, hogy a 150 millió éves állat éles fogaival a húst marcangolta szét – írja a Phys.org. Ezt az is alátámasztja, hogy a halmaradványt őrző kőzetben egy másik hallelet is konzerválódott. Úgy tűnik, a ragadozó épp a kisebb állatból lakmározott, amikor elpusztult.

David Bellwood, a James Cook Egyetem munkatársa szerint elképesztő párhuzamra bukkantak a modern piranhákkal. A lelet azt sugallja, hogy az őshal más halak úszóit ette, ez pedig igen okos megoldás, hiszen az úszók képesek visszanőni, így tehát az elfogyasztott élelem újratermeli magát.

A szakértők alaposan megvizsgálták a ragadozó állkapcsát, hegyes fogait, a felső állkapcsot formáló csontot, az alsó és felső állkapocs elülső részét, illetve az alsó állkapocs oldalán található háromszög alakú éles fogakat.

A kövület felépítése azt mutatja, hogy a száj kifejezetten hús vagy úszók felhasítására fejlődött ki. „Nagyon megdöbbentünk, hogy ennek a halnak piranhaszerű fogai voltak” – mondta Martina Kölbl-Ebert, a leletet őrző Eichstätt Jura Múzeum szakértője. A kutató szerint az állat a halak azon csoportjából származik, amely a zúzófogakról ismert. Kölbl úgy fogalmazott, ez olyan, mintha egy farkasfogakkal rendelkező bárányt találnának.

Az is érdekes, hogy a faj a jura korból származik. A paleontológusok eddig úgy tudták, hogy ebben az időszakban a csontos halak nem haraptak ki darabokat más halakból, hanem vagy egyben nyelték le áldozatukat, vagy gerinctelenekre vadásztak.

Az új felfedezés így átírja azt, amit a szakértők eddig a korszak halevolúciójáról gondoltak.