A tökéletes kakaó legyen finom és bőtermő!
Ma termesztett kakaófák génkészletét elemezve a tudósok kiderítették, hogy a csokoládé alapanyagát nagyjából 3600 éve kezdte nemesíteni az ember.
Fotó: Pixabay
A Communications Biology című szaklapban megjelent kutatásban 11 intézmény 18 tudósa vett részt. A szakemberek azt is feltárták, hogy a nemesítés során az íz, az ellenállóképesség és a teobromintartalom (élénkítő anyag) volt az ember fő szempontja. Ám a nemesítés ára az volt, hogy megmaradtak a hozamot csökkentő gének.
A kakaófa (Theobroma cacao) génjeit 2010-ben térképezték fel, az új kutatásban kétszáz növény génjeinek szekvenálásával a génkészlet változatait is felderítették, ami elvezethet a növény evolúciójának történetéhez. A kutatók megvizsgálták a „kakaók fejedelmét”, a különlegesen aromás criollót, amelyet elsőként kezdtek termeszteni. A nemesítés Közép-Amerikában indult nagyjából 3600 – legkorábban jó tízezer – éve, ám a növény az Amazon medencéjéből, a mai Kolumbia és Ecuador határvidékéről származik. Valószínű, hogy kereskedők vitték Közép-Amerikába – idézte Omar Cornejót, a Washingtoni Állami Egyetem populációgenetikusát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Abban az időben az egyes kakaófák száma 437 és 2674 között lehetett, a tudósok szerint.
A kutatók szerint eredményeik alátámasztják azt az elméletet is, hogy a nemesítés hátrányokkal is jár, mert a termesztők a kívánatos tulajdonságokkal rendelkező növények kiválasztásával a kedvezőtlen gének felhalmozódását is elősegítik.
„Szeretnénk, ha a magas terméshozamú növények előnyös tulajdonságait kombinálni tudnánk a világ legjobb ízű kakaóféléivel” – mondta Cornejo.
A régészeti leletek (edénytöredékeken talált kaóbab maradványok) tanúsága szerint már nagyjából 4000 évvel ezelőtt is fogyasztottak kakaót Közép-Amerikában és Mexikóban. Az európaiak érkezése előtt az amerikai kontinens nagy civilizációi, mint az aztékok és a maják fűszerekkel és egyéb összetevőkkel kevert innivalót készítettek belőle.
„Egyértelműen innivalóként fogyasztották a kakaót, ahogy azt az edényeken talált maradványok is alátámasztják” – mondta Michael Blake, a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem antropológusa és régésze.
A szakember szerint a kakaómagokat valószínűleg őrölték az innivaló elkészítéséhez és – bár a kutatók ebben korántsem biztosak -, talán erjedni is hagyták, mielőtt összezúzták őket.
145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart
A portugáliai Salema partjánál dinoszauruszok lábnyomait őrzik a sziklák.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
