Vilhelmina, Januáriusz, Dorián2021. szeptember 19., vasárnap
Tudomány

Hazai kutatási eredmények a Science tudományos magazinban

2018.11.09.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

A klímaváltozásnak a partimadarak fészkelési szokásaira gyakorolt hatását vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport a Debreceni Egyetem professzorának irányításával.

Fotó: Science

A kutatás meglepő eredményt hozott, ami teljesen új szemszögből világítja meg a globális felmelegedés következményeit.

„A tudóstársadalom sokáig meg volt győződve róla, hogy a partimadarak (cankók, godák, lilék és velük közel rokon madarak) fészkei a trópusi éghajlaton vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Ott ugyanis jóval több ragadozó – például kígyók, rókák, sünök és szarkák – táplálékává válhat, mint például a mérséklet égövben, vagy éppen a sarkköröknél” – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Székely Tamás etológus. A Debreceni Egyetem professzorának vezetésével 2018-ban kezdődött a partimadarak szociális viselkedésével foglalkozó nemzetközi kutatási programja, az Élvonal kiválósági pályázat keretében.

A mostani kutatás egy korábbi publikáció nyomán indult el, amelyben a partimadarak fészekaljpredációját, azaz a ragadozók által a fészekaljban okozott kárt vizsgálták.
„A partimadarak nagyon népszerűek, sokan kutatják őket. Az elmúlt években látott napvilágot egy publikáció a Science folyóiratban, amely a sarkkörön fészkelő partimadarak fészekpredációját vizsgálta, azonban ők mesterséges fészkeket használtak. Ez egy fontos körülmény, hiszen a mesterséges fészket nem védik a madarak, így azt gondoltuk, hogy a mi kutatásunk más eredményt hozhat. Mivel hosszú ideje figyeljük ezeket a szárnyasokat, így adta magát a kutatási lehetőség, hogy a korábban gyűjtött adatok felhasználásával átfogóan elemezzük a helyzetet” – fejtette ki a kutatócsoport tagja, Vojta Kubelka, a publikáció első szerzője, aki jelenleg a Debreceni Egyetemen az Élvonal projekt tudományos munkatársa.

A több mint három évig tartó vizsgálat során 149 helyszínen 237 populáció 111 partimadárfaj 38191 fészkének adatairól szereztek adatot a kutatók – ez a hatalmas adatmennyiség önmagában is egyedülálló. Az adatok statisztikai analízise meglepő eredményt hozott.

„Ekkora térbeli és rendszertani skálán – gyakorlatilag a világ összes kontinensén, több mint 100 madárfaj bevonásával – korábban senki nem vizsgálta a fészekpredációt. A korábbi helyi kutatásokra támaszkodva az volt a feltételezésünk, hogy az egyenlítőhöz közeli trópusi területeken a legmagasabb a predáció aránya, míg a pólusok felé haladva a ragadozók csökkenésével együtt a predáció gyakorisága is csökkenni fog. Ez tényleg így is van a 2000 előtt gyűjtött adatokban. A 2000-es évek elejétől kezdve azonban rohamosan nőtt a fészekpredáció, elsősorban az északi-sarki tundrákon fészkelő partimadaraknál – éppen egyidőben azzal, amikor a sarkvidéki lemmingpopuláció összeomlott. Ez a rágcsálóféle a fő táplálékforrás a tundra ragadozóinak, például a sarki rókáknak és rablósirályoknak, így, amikor a lemmingek eltűntek, a ragadozók kénytelenek voltak más élelemforrást keresni. Emiatt sokkal több partimadár tojását fogyasztották el, mint korábban” – mutat rá a kutatás újdonságára Vojta Kubelka. A kutató hozzátette: a klímaváltozással több olyan ragadozó is megjelent a tundrán, ami korábban nem, s ez még tovább növelte a fészekpredációk számát.

Székely Tamás szerint a kutatás legnagyobb eredménye, hogy bemutatja: a klímaváltozás hatással van egy faj lokális populációján keresztül a teljes ökoszisztémára.
„Az emberi faj környezetromboló tevékenysége nem csupán a nagyobb városok és települések közelében mutatható ki, hanem a sarkvidéken is akár több 100 kilométerre a legközelebbi lakott településtől. Ez a figyelmeztető jel rávilágít arra, hogy a klímaváltozás mindenhol hatással lesz az élőlényekre – köztük az emberre is – nem csupán azokon a helyeken, ahol az antropogén hatások nyilvánvalók” – jegyzi meg a professzor.  
A sarkvidéken a fészkeket lokális módszerekkel ugyan lehet védeni (villanypásztor, a tojások kicserélése, ragadozók kiiktatása), ám ezek nem ellensúlyoznák a klímaváltozás erőteljes hatását.

Végvári Zsolt, a Hortobágyi Nemzeti Park területfelügyelője, a DE Természettudomány és Technológiai Kar Természetvédelmi Zoológiai Kihelyezett Tanszékének vezetője, aki a cikk egyik társszerzője, hozzátette: már hazánkban is érzékelhető a globális folyamat hatása.

„A Hortobágyi Nemzeti Parkban a sziki élőhelyek madárközösségeit alkotó széki csér, széki lile és ugartyúk száma csökkent az elmúlt években. A sziki madarakon kívül változás lesz a sarkkör közelében fészkelő és hazánkban átvonuló fajok állományában is: a megnövekedett fészekpredáció miatt a partimadarak kevesebb fiókát nevelnek, így kevesebb kel útra, és nem pihennek meg útközben a Hortobágyon, s ez hatással van a hazai ökoszisztémákra is” – figyelmeztet a szakember.


A Global pattern of nest predation is disrupted by climate change in shorebirds című publikáció a Science folyóirat 2018. november 9-i számában jelent meg.

Hozzászólások

Iskolások fedeztek fel egy kihalt madárfajt

Iskolások fedeztek fel egy kihalt madárfajt

Az ősi pingvin lábai kifejezetten hosszúak voltak, magassága az 1,4 métert is elérhette.

A Landsat műholdak anyja

A Landsat műholdak anyja

Virginia T. Norwood az a hölgy, akinek köszönhetjük a Landsat földmegfigyelő műholdak sikeres működését, pedig középiskolai tanárai még könyvtárosnak szánták.

Néha a legszexisebbek a sikeres túlélők

Néha a legszexisebbek a sikeres túlélők

Északkelet-Kínában fedezték fel azt a 120 millió éves madárkövületet, amelynek vizsgálatából kiderül: nem mindig a legfittebb, hanem inkább a legszexisebb a sikeres.

Először kötöttek sportfogadást az űrben

Először kötöttek sportfogadást az űrben

Az Inspiration4 küldetés az első olyan misszió, melynek egyik résztvevője az űrben kötött sportfogadást – a küldetés azonban nem csak emiatt történelmi.

Sikeres hallásjavító műtétet végeztek a Szegedi Tudományegyetemen

Sikeres hallásjavító műtétet végeztek a Szegedi Tudományegyetemen

Első ízben ültettek be piezoelektromos jelátvitelen alapú hallásjavító implantátumot Magyarországon.

National Geographic 2021. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket