Hasznos vagy inkább ártalmas a fluorid?

Fotó: Profimedia

Egy friss lengyel kutatás mindkét oldalról szót ejt: 2018 őszén a Journal of Education, Health and Sport szaklapban közölték a Lublini Orvosi Egyetem és a Teva Pharmaceuticals Polska kutatói által jegyzett felülvizsgálati tanulmányt, amelyben kiemelik a fluoridhasználat pozitívumait, de ezek mellett a negatívumaira is rámutatnak.

Fluorid – helyenként eltérő koncentrációban persze – megtalálható az ivóvízben és a talajban is, így aztán bizonyos mennyiség a növények elfogyasztásával is jut az emberek szervezetébe. Felszívódása legfőképpen az emésztőrendszerben történik, ezt követően lényegében az egész testbe szétoszlik.

A különböző kultúrák hozzáállásbeli különbségére is rámutatnak. Mint írják, Európában a fogkrémek többet tartalmazhatnak belőle (maximum 1500ppm, azaz milliomod rész), mint az USA-ban (maximum 1000ppm).

Fogászati haszna abból a folyamatból ered, hogy gátolja azoknak az enzimeknek a hatását, amelyek a szájban megtalálható baktériumok sejtjeinek működéséhez szükségesek – ilyenképpen képes megakadályozni az összefüggő lepedékek (plakkok) kialakulását a fogak felszínén.

Egyre többen hangoztatják azt, hogy a fluoridtól félni kell, ez a nézet abból fakadhat, hogy kis mennyiségű fluorid hosszú távú bevitele – főleg gyerekeknél – fluorózist, túlzott zománcfejlődést okozhat, ilyen esetekben elszíneződnek a fogak, lehetnek sötétebbek, de akár krétafehérek is. Ugyancsak rossz fényt vet a fluoridra, hogy amennyiben egyszerre túl nagy mennyiséget juttat valaki a szervezetébe az súlyos és visszafordíthatatlan csont- és ízületi deformációkat okozhat – az ilyen akut mérgezés egyéb tünetek mellett fejfájást, hányást, hasmenést, fokozott nyálképződést vált ki, kórházi kezelés szükséges a gyógyuláshoz.

A tanulmányban rámutatnak, hogy kutatások szerint a hosszú időn át történő bevitele és emiatt a testben való felhalmozódása nemcsak a csontvázra és a fogakra hat károsan, hanem okozhat rákos megbetegedéseket, az akarati funkció zavarát, sőt a DNS-szerkezetben is változásokat idézhet elő. A szerzőpáros ír a WHO vélekedéséről is, szerintük általában véve a fogszuvasodások gyakoriságának hátterében két fő tényező, a cukros italok túlzott fogyasztása és a fluorid-bevitel elégtelensége áll.

Összegzésként arra jutottak, hogy a fluorid a fogszuvasodás megelőzésére, tudományos kísérletekkel-kutatásokkal is egyértelműen bizonyítottan, gyerekek, serdülők és felnőttek esetében egyaránt nagyon hatékony és hasznos. Ehhez azonban naponta kell használni fluoridos fogkrémet vagy szájöblítőt. Ugyanakkor az is igaz, ha a fluorid napi bevitelének mennyiségét eltúlozzák (a WHO szerint az ajánlott napi maximális mennyiség 14mg), akkor mérgező lehet.