A hazai ivóvizet vizsgáló nagyszabású kutatás indul
A Duna több millió ember számára biztosít ivóvizet nap mint nap. Ennek a vízkincsnek a védelme kiemelten fontos, nemzetstratégiai érdek, amely különböző szakterületek összefogását igényli.
2018 őszén a csapadékmentes időjárás miatt ilyen alacsony a Duna vízszintje. A Margit híd középső lábánál lévő kis földnyelv látszik.
Fotó: Bojtor Bálint
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedően a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Nemzeti Kiválóság Program támogatásával egy három éves projektet indít, amely a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatásokat tárja fel a vízkivételtől a fogyasztóig, vagyis a dunai vízbázistól egészen a csapig.
Az MTA elnöke a Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő terv) tudományos alapjainak biztosítása érdekében 2016-ban döntött a Nemzeti Víztudományi Program, és annak egyik elemeként a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program elindításáról. Utóbbi a vízhez kapcsolódó kutatási tudáshiányokat hat kiemelt területen jelöli meg: biztonságos ivóvíz, vízminőség, fenntartható vízhasználat, vízgazdálkodás, vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása, valamint a vízhez kapcsolódó társadalmi konfliktusok kérdésköre.
Kutak a Szentendrei-szigeten. A főváros ivóvízellátásának legfontosabb bázisa a Szentendrei-sziget – a felhasznált víz 65%-az itt található 570 kútból származik.
Fotó: Bajomi Bálint
A most induló projekt fókuszában a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer áll. A kutatás részeként rendszeres mintavétel történik 12 hónapon keresztül, a Duna vizéből és üledékéből, a folyószakaszra telepített parti szűrésű kutak vizéből, azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiailag kezelt vizéből, továbbá a gerincvezetékből és a fogyasztói hálózatból. Az elvégzendő vizsgálatok az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők feltárását célozzák. Az alapvető fizikai, kémiai és mikrobiológiai méréseken túl sor kerül többek között a vízminőséget meghatározó baktériumközösségek és antibiotikum rezisztens szervezetek meghatározására, valamint a szerves mikroszennyezők, például gyógyszermaradványok és bomlástermékeik kimutatására. A vizsgálatokkal sikerül feltárni, hogy a parti szűrés milyen mértékben képes eltávolítani az ivóvizet potenciálisan veszélyeztető szervezeteket és vegyületeket, és hogy a hálózati vízben kimutatott szennyezők jelentenek-e kockázatot a fogyasztók egészségére. A rendszeres mérések kiegészülnek a hidrológiai és hidraulikai háttérváltozók, valamint a szélsőséges hidrológiai események hatásainak vizsgálatával is.
Az árvizes vagy éppen az extrém száraz időszakok során vett minták elemzésével a szélsőséges vízjárások hatása is vizsgálható, az eredmények alapján pedig kijelölhetőek a szükséges beavatkozások. Szintén lehetővé válik a vízminőség hosszútávú modellezése különböző klímaváltozási forgatókönyvek alapján.
Az adatok kiértékelésével, a szükséges modellek lefuttatásával és a kockázatelemzések elvégzésével meghatározásra kerülnek a rendszerben fellelhető kockázati pontok és beavatkozási lehetőségek, amelyről mind a döntéshozók, mind a lakosság megfelelő tájékoztatást kap.
A projektet lebonyolító konzorcium tagjai: az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Fővárosi Vízművek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem.