Békés óriás maradványaira bukkantak

A Lisowicia bojani egy növényevő emlősszerű volt, és úgy mozoghatott, mint egy mai orrszarvú vagy víziló – írja az IFLScience.

Grzegorz Niedzwiedzki, az Uppsalai Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint a paleontológusok úgy vélték, hogy az efféle állatok, az úgynevezett dicynodonták viszonylag kis termetűek voltak a dinoszauruszokhoz képest, és a mai Afrika, Ázsia és Amerika területén éltek. Egy friss és rendkívül ép európai fosszília azonban most átírja a csoportról kialakított képet.

„Úgy véljük, hogy ez az egyik legváratlanabb kövület a triász kori Európából” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy senki sem gondolt rá, hogy a világ ezen részén ilyen hatalmas növényevő emlősrokonra lehet bukkanni.

A Lisowicia bojani egy emlősszerű állat, egy úgynevezett dicynodonta volt. Korábban a szakértők azt hitték, hogy a triász alatt a gigantizmus csak a dinoszauruszokra volt jellemző, és a dicynodonták viszonylag kisebbek méretűek maradtak.

Niedzwiedzkiék szerint a Lisowicia bojani olyan növényevő volt, amely környezetéhez idomult. A nagy méret a magasabban lévő táplálékok elérését segíthette, emellett pedig a ragadozók ellen is védelmet biztosított, sőt, az energiakinyerés maximalizálásához is hozzájárulhatott.

Bár a faj sok szempontból hasonlított a többi dicynodontára, bizonyos vonásaiban, például mellső végtagjában, nyaki csigolyáiban és szegycsontjában különlegesnek számított. Niedzwiedzki szerint a faj a dicynodonták csoportjának legfiatalabb ismert képviselője. A kutatók úgy gondolják, hogy a Lisowicia bojani vonalának mintegy 20 millió évre volt szüksége ahhoz, hogy óriássá fejlődjön.