Egy középkori falu hajdani lakóinak fogait vizsgálták

A fehérjék alapján el tudták különíteni az egészséges fogazatokat a betegektől. Ezeket az eredményeket nem lehetett volna a régészet hagyományos eszköztárával feltárni, a kutatók most újszerű módszereket alkalmaztak. A foglepedék sokféle molekulát őriz; ezek egy része humán, míg a többi bakteriális eredetű, illetve a táplálkozásból származik. Az egészséges és a beteg fogak molekuláris összetétele különbözik, így már korábban javasolták kutatók, hogy egyedi „ujjlenyomatként” lehetne használni a molekulákat.

Jesper Olsen, Enrico Cappellini és munkatársai cikkükben beszámoltak arról, hogy milyen újszerű módon használták a metaproteomikának nevezett módszert. Egy régészeti feltárás során 21, a dániai Tjærby faluban nagyjából 1100 és 1450 között eltemetett ember fogazatát vizsgálták. Azonosították és számszerűsítették a humán, a bakteriális és az étellel bevitt fehérjéket. A mintákat 7 ma élő résztvevő szájából vett mintákkal hasonlították össze. A kutatók elemzése szerint a középkori fogazatok egyik csoportját nagyrészt betegséget okozó (patogén) baktériumok jellemzik, míg a másik csoportba tartozók nagyobb hasonlóságot mutatnak a mai egészséges fogazatú emberekével. A fehérjeprofilok emellett általános különbségeket is mutatnak a régi és a mostani foglepedék között – ez az életstílusban és higiénében bekövetkezett változásokra utal.

A szerzők konklúziója szerint a metaproteomika az eddigi eszközökhöz képest részletesebb eredményeket nyújthat a régészet azon területén, amely a régmúltbeli társadalmak egészségével foglalkozik.

Fordítás: bajomi.eu