Génmódosított gyermekek születhettek Kínában
Egy kínai kutató azt állítja, hogy csapatával létrehozta a világ első genetikailag módosított csecsemőit.
Ho Csian-kuj 2018. november 25-én számolt be projektjéről – írja az IFLScience. A Kínai Déli Tudományos és Műszaki Egyetemen működő Ho Csian-kuj Laboratórium közleménye szerint rövidesen közzéteszik friss adataikat. Hogy az úttörő kísérletet valóban végrehajtották-e, egyelőre kérdéses, hiszen ez idáig egyetlen független kutatócsapat sem erősítette meg az eredményeket.
Amennyiben a génszerkesztést valóban elvégezték, úgy a kísérlet nemcsak forradalmi, hanem etikailag erősen támadható is. Bár a génmódosítás segítségével idővel legyőzhetünk bizonyos betegségeket, sok tudós úgy véli, a technológia még túl kezdetleges, ezért nagyon veszélyes embereken kísérletezni.
Nem csoda, hogy a hírre reagálva a Kínai Déli Tudományos és Műszaki Egyetemen közleményben jelentette be, hogy nem tudtak Ho Csian-kuj kutatásáról, a szakértő pedig megsértette az intézmény etikai és magatartási kódexét. Az egyetem szerint Ho Csian-kuj 2018 februárjától 2021 januárjáig fizetés nélküli szabadságát tölti, a kísérlet miatt azonban nemzetközi vizsgálatot fognak kezdeményezni ellene.
Az új kísérletben Ho Csian-kuj és kollégái állítólag szokásos mesterséges megtermékenyítést használtak, a petesejtek és spermiumok kombinálása előtt azonban CRISPR fehérjéket is bevetettek, melyekkel a CCR5 gént módosították. A szakértők úgy gondolják, hogy ezen gén kiiktatásával lezárhatják azt az ajtót, melyen keresztül a HIV vírus képes megtámadni a szervezetet. Bár a beavatkozás segíthet a vírus elleni védekezésben, a betegség potenciálisan így is kialakulhat.
A kutatásban legalább hét olyan pár vett részt, amelyeknél az apajelölt fertőzött volt, a kísérlet végén viszont csak egy ikerpár született. Azt, hogy a génmódosítás milyen hatással lesz a gyermekekre, egyelőre nem tudni.
„Ha a hír igaz, akkor a kísérlet szörnyű” – mondta Julian Savulescu, az Oxford Egyetem etikaprofesszora. A szakértő hozzátette, a génszerkesztés még mindig kísérleti fázisban jár, és rengeteg nem várt mutációt eredményezhet.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart
A portugáliai Salema partjánál dinoszauruszok lábnyomait őrzik a sziklák.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
