Tesztelés a spanyol sivatagban, üzemeltetés a Marson

A két héten keresztül tartó terepi tesztelésén az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói vettek részt, köztük Kereszturi Ákos tudományos főmunkatárs is. Az földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a marsjáró adatainak értelmezésére.

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars roverje lesz az első olyan robot a bolygón, amely 2 méter mélyre képes lefúrni a felszín alá. Az onnan kiemelt mintát elemezve következtet a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire. Közel ez az a mélység, ahová már a kozmikus sugárzás töltött részecskéi sem hatolnak le – itt változatlan állapotban lehetnek az egykori szerves molekulák, talán életnyomokkal együtt.

Magyarország a programban a földi analógiák – vagyis a marsihoz sok tekintetben hasonló körülmények – vizsgálata, valamint laboratóriumi mérések révén vesz részt. Ezek keretében különböző teóriákat elemeznek, miként ismerné fel a rover a rendelkezésre álló műszerekkel, hogy például egykori tómedret vagy folyóvízi anyagot, esetleg gleccserek avagy szél szállította törmeléket fúr meg. Az elméleti munka az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászai Intézetben, a kapcsolódó labormérések pedig a Földtani és Geokémiai, illetve a Földrajztudományi Intézetben történnek. Fontos része a magyar közreműködésnek egy speciális furatlyuk-fal térképező műszer elkészítése, amelynek képességeit és működését földi laborok mellett korábban a Szahara marokkói részén, illetve az Atacama-sivatagban is tesztelték.

A mostani, Tabernas-sivatag kopár vidékén végezett mérések alapján sikerült a célkőzet szemcseméretét azonosítani, a három fúrás közül az egyik helyszínen rétegeket elkülöníteni, azok viszonyát jellemezni – ezek az adatok később nagyban segíthetik a Marson kapott mérési eredmények értelmezését.

A programban magyar oldalról kutatók, mérnökök és diákok vesznek részt Kereszturi Ákos vezetésével. A módszerek kifejlesztésében korábbi földtani fúrási tapasztalataival Maros Gyula (MBFSZ), mechatronikai javaslatokkal Gróf Gyula (BME), a műszer programozásával és tervezésével Gyenis Ákos (Korall Print Bt. és BME) vezetésével Tiegelmann Péter (BME), valamint Gyenis Tamás és Kovács Bálint diákok működtek közre. A laborméréseket és a képmozaikok összeállítását Kapui Zsuzsanna (MTA CSFK FGI) készíti Pál Bernadett (MTA CSFK CSI) automatizált szoftveres képfeldolgozása után. Skultéti Ágnes (MTA CSFK FTI) a kinyert minták infravörös elemzésében segít, Újvári Gábor (MTA CSFK FGI és GGI) pedig a földi analógiák megértésében vesz részt, míg a rover tervezett leszállóhelyét (Oxia Planum, Mars) Steinmann Vilmos (ELTE) hallgató vizsgálja térinformatikai programokkal.

A csapatmunka eredménye révén javaslatok születnek az ExoMars terepi munkájának tervezésére, optimalizálására és utólagos értelmezésére. A távolinak tűnő marsfelszíni vizsgálatok nem csak tudományos eredményeket hozhatnak – ha idővel beérnek a fejlesztések, gazdasági haszon is születik.

Kereszturi Ákos részletes beszámolója a csillagaszat.hu oldalon olvasható.