Még az emberekkel egyidőben is élhetett a „szibériai egyszarvú”
Az Elasmotherium sibiricum egykor Dél-Oroszország, Közép-Ázsia és Kelet-Európa síkságait járta.
A szakértők sokáig úgy vélték, hogy a faj 200-100 ezer éve pusztult ki, egy új vizsgálat azonban azt sugallja, hogy még 39 ezer éve is élt – számol be az IFLScience. Ez azt jelenti, hogy a „szibériai egyszarvúként” is ismert állat a modern emberekkel is találkozhatott.
A Pavel Kozsincev, az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Ágának munkatársa által vezetett csapat tömegspektrometriás szénizotópos kormeghatározási módszerrel elemezte 23 Elasmotherium sibiricum maradványait. Az adatok azt mutatták, hogy a faj Kelet-Európában és Közép-Ázsiában még legalább 39 ezer éve is jelen volt.
Mivel a térségben az emberek mintegy 40 ezer éve jelentek meg, elképzelhető, hogy az első vadászok találkoztak a 3,5 tonnás állattal.
Adrian Lister, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa és a csapat tagja szerint a pleisztocén megafauna eltűnése nagyjából 40 ezer éve indult meg, ezért egészen mostanáig az Elasmotherium sibiricum kipusztulását nem kötötték ehhez az eseményhez. Az új eredmények azonban azt sugallják, hogy a szibériai egyszarvú is ezen folyamat hatására halt ki.
A faj leleteinek vizsgálata azt is felfedte, hogy az Elasmotherium nem mintegy 43 millió éve különült el a modern orrszarvúak csoportjától. Ez azt jelenti, hogy a szibériai egyszarvú volt ennek a vonanak az utolsó képviselője.
A kutatók úgy gondolják, hogy a faj vesztét nem az emberek, hanem egyedi táplálkozása és szaporodása okozta. A szakértők szerint az állat olyan erős, száraz füvet evett, melyekből a korabeli éghajlatváltozás hatására egyre kevesebb lett. Mivel a faj egyedei kis csoportokban mozogtak, a populációk elszigetelődtek egymástól. A faj kihalását az elszigetelődés és a táplálékhiány együttesen okozta.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
