Klónozás az élelmiszeriparban

Az élelmezési célú klónozás ugyan ma még leginkább a tudományos műhelyekben létezik, azonban már a kísérleti fázisban is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy mit gondol róla a közvélemény.

A klónozás során olyan utódok jönnek létre (nem ivari szaporodással), melyek genetikailag azonosak egymással és az eredeti (anya) sejttel. Ezzel a „módszerrel” találkozhatunk egyes élőlényeknél is, mint például a növényeknél vagy a koralloknál és szivacsoknál.
A laboratóriumokban végzett klónozásnak több formája van a molekuláristól egészen az egyed reprodukálásáig, de gyógyítási céllal is végezhetik.
A Laboratorium.hu cikke ennek járt utána, hogyan vélekednek az emberek klónozásról. A korábbi felmérések alapján ismert volt, hogy a közvélemény inkább támogató a humán terápiás célokra történő alkalmazással (szervátültetés, komoly betegségek kezelése), viszont élesen elutasítja a reproduktív klónozást – véli három magyar, élelmiszertudományokkal foglalkozó kutató: Bánáti Diána, Mészáros Zsuzsanna és Szabó Erzsébet.
Míg az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, egyelőre kevés kutatás vizsgálja az állatok élelmezési célú klónozásának megítélését. Ezt a hiányt pótolták a kutatók az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban megjelent felmérésükkel (Állatok élelmezési célú klónozásának megítélése Magyarországon címmel jelent meg a tanulmány).
A „technokrata” attitűddel rendelkező emberek (a megkérdezettek 26 %-a) a klónozást hasznosnak ítélték, és nem fogalmaztak meg markáns etikai aggályokat sem.
A „haszonelvűek” (21 %) gondolkodásmódja árnyaltabb, de a klónozás megítélését illetően ők is hasonló végkövetkeztetésre jutottak, jelentősnek ítélve az ökológiai problémákat, és mintegy megoldásként tekintve a klónozásra.
A „kockázatérzékeny” szegmens (40 %) elutasítása mögött a félelem és az egészségügyi aggályok húzódnak – az állatjólét és az etika szerepe náluk valamivel kisebb.
A „naiv elutasító” szegmens (13 %) nem érzékeli az ökológiai krízist, a klónozás megítélése során számukra az etikai megfontolások hangsúlyosabbak, mint az egészségük féltése a klónozott hús fogyasztásától.
A klónozás társadalmi elfogadása szemben áll a több évszázad alatt kikristályosodott etikai normákkal – teszik hozzá a cikk szerzői, akik a felmérésben kitértek a szenvedést okozó kísérletek megítélésére, továbbá bevonták az ökológiai irányultsági skálát is.
A független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. által szerkesztett és kiadott tudományos lapban megjelent felmérés eredményei számos szignifikáns különbséget mutattak a megkérdezettek képzettsége (esetleges szakirányú végzettség), az ismeret szintje és a téma iránti érdeklődése szerint is.
Lássunk néhány további érdekes adatot a klónozás megítélésével kapcsolatban!
A nők nagyobb arányban (60 %) utasítják el a klónozást, mint a férfiak (40 %)
Az alapfokú végzettségűeknek mindössze alig több mint 5, addig a felsőfokú diplomával rendelkezők több, mint 50 százaléka ellenzi a klónozást.
Az állattenyésztésben jártas válaszolók szintén alacsony arányban, mindössze 16 százalékuk utasították el a klónozást.
A kisvárosokban és a falvakban élőknek mindössze 10, ám a budapestieknek közel 60 százaléka ellenzi a klónozást!
Érdekes még a családban élők és az egyedülállók viszonyulása a kérdéshez, míg az előbbiek 83, addig az utóbbiak mindössze 17 százaléka utasítja el a klónozást.
A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztók ugyan megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásának megítélése kapcsán összességében elutasító a hozzáállásuk.
A véleményvezetőnek tekinthető szakmai kör (állattenyésztési szakemberek) elfogadóan viszonyult a klónozáshoz, ugyanakkor a megkérdezettek közül többeknek nem volt szilárd elméleti alapjuk az ismeretátadásra és a közvéleménnyel folytatott érdemi párbeszédre (pl. a klónozás és a genetikai módosítás közötti különbség pontos ismeretének hiánya miatt).
A klónozás jogi háttere
Bár már évekkel ezelőtt megszületett a vonatkozó bizottsági jogszabálytervezet, annak tárgyalását nem kezdték meg az EU döntéshozó szervei. A szabályozás kidolgozását jelentősen nehezítette, hogy a téma túlmutat az élelmiszer-biztonsági aggodalmakon, állatjóléti és etikai szempontokat is figyelembe kell venni, nem szólva a fogyasztói megítélésről. Nehézséget okoz az is, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő technológia a klónozás nyomon követésére és az ezen alapuló jelölésre. A közerkölcs alapjain álló szabályozás a tagállamok előjoga és ez változatlan maradt az új lisszaboni szerződés szerint is. A késlekedés további oka a jelentős fogyasztói aggodalom, valamint az, hogy sem az ipar sem a mezőgazdaság nem elegendően fejlett a technika alkalmazására.
Mit gondolnak a klónozásról Európában?
A fogyasztói felmérések bizonysága szerint az európai közvélemény ismeri a klónozás fogalmát (az Európai Unióban a megkérdezettek 80 százaléka helyes fogalomhoz társította a feleletválasztós kérdésben), ugyanakkor a klónozás jellemzőiről és alkalmazásáról való ismeret meglehetősen szegényes. Figyelembe véve a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek esetét, a piaci megjelenéssel párhuzamosan a közvélemény érdeklődésének erősödésére kell számítani.
A fogyasztói magatartás kutatásával foglalkozókra feladat és egyben felelősség hárul tehát, hogy feltárják a különböző attitűddel rendelkező csoportokat, és minél jobban meg tudják érteni azok reakcióit.
Az élelmiszer-vizsgálatokkal kapcsolatban ITT tájékozódhat.