Újabb hírek Kislábról
A szakértők egy 20 éve, Dél-Afrikában felfedezett leletet vizsgáltak.
A Kislábként ismert dél-afrikai csontváz igen jó állapotú – írja az IFLScience. A maradványról régóta folyik a szakmai vita, egyes kutatók úgy vélik, hogy a lelet egy új emberféléhez tartozik, mások viszont az ismert Australopithecus africanushoz kötik.
A közelmúltban a szakértők átfogó elemzés alá vetették a csontvázat, a vizsgálat pedig felfedte, hogy a lelet egy 1,3 méter magas, idősebb nőstényhez tartozott, amely nagyjából 3,67 millió éve pusztult el. Ez azt jelenti, hogy a maradvány idősebb mint gondolták.
Az elemzés azt is bizonyította, hogy a faj szinte csak növényeket fogyasztott, nem úgy, mint rokona, az Australopithecus africanus. A végtagok pedig arról árulkodnak, hogy Kisláb elsősorban a fákon érezte jól magát.
Ronald Clarke, a lelet egyik felfedezője az elmúlt 20 évet a maradvány vizsgálatával töltötte. A paleoantropológus úgy gondolja, hogy a csontváz egy új fajhoz tartozik, melyet Australopithecus prometheusnak neveztek el. A görög mitológiában Prométheusz volt az, aki ellopta az istenektől a tüzet az embereknek, ezzel nagyban hozzájárulva a fejlődésükhöz. Hasonló módon az Australopithecus prometheus is fontos lépés lehetett evolúciónkban.
A csontváz elemzéséről a közelmúltban Clarke-ék több tanulmányt is készítettek. A szakértők jelenleg arra várnak, hogy eredményeiket más kutatócsoportok is igazolják. Amennyiben bebizonyosodik, hogy Kisláb valóban egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik, úgy 2015 után az Australopithecus prometheus lesz az első új emberféle, melyet leírnak.
Egy kis trükk segítheti a jobb kávé készítését
Egy eljárás, amitől még finomabbá válik a presszókávé, és ezt most tudományos módszerekkel is igazolták.
Hipergravitációs kísérlet sáskákkal
A földinél nagyobb gravitációnak kitéve neveltek fel sáskákat, egy érdekes kísérlet során.
Új kutatás eredményei a hatékonyabb gyógyszerekért
Jelentősen javítani lehetne egyes gyógyszerek hatékonyságát annak az új módszernek a segítségével, amit a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán dolgoztak ki. A megoldásnak köszönhetően lehetőség nyílhat a betegek gyorsabb gyógyulását elősegítő terápiák kialakítására. A kutatók eredményeit összefoglaló cikket az egyetemet fenntartó alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Így élhették túl a sugárzást az első sejtek
Bolygónkon az élet kialakulása idején még eléggé extrém körülmények uralkodtak, erős sugárzás roncsolta a molekulákat.
Egyre jobbak a sebészeti lézerek
A sebészeti lézerek számos szempontból jobbak a hagyományos szikénél, azonban még elég ritkán alkalmazzák őket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
