Hasonlóságok az ichtioszauruszok és a bálnák között
Egy nemzetközi kutatócsoport tagjai egy ichtioszaurusz bőrének külső és belső rétegét, illetve az alatta lévő zsírréteget tanulmányozták egy jó megtartású fosszílián.
Az eredmények arra utalnak, hogy ezen őshüllők melegvérűek voltak. Az ichtioszauruszok régen kihalt tengeri hüllők, amelyek hasonlítottak az olyan ma élő fogascetekre, mint a delfinek. Külsejük arra utal, hogy az ichtioszaurusz és a cetek hasonló stratégiákat fejlesztettek ki a tengeri élethez való alkalmazkodás során. Ez jó példa arra, amikor a konvergens, egymáshoz közelítő evolúció során nem rokon rendszertani csoportok hasonlóvá válnak a törzsfejlődés során. Az említett őshüllőkkel kapcsolóan régóta felmerült, hogy melegvérűek voltak, ugyanakkor a fosszíliáik rendelkezésre álló mintái alpján ezen hasonlóságokat eddig nem tudták megerősíteni a paleontológusok.
Johan Lindgren és munkatársai arról számolnak be a Nature 2018. december 5-én megjelent számában, hogy tüzetesen megvizsgáltak egy, a Stenopterygius nemzetségbe tartozó, 180 millió éves leletet. Megtalálták az állat eredeti, csupasz bőrének maradványát, mely elkülönülő külső és belső rétegből állt. A kettő között zsírréteget fedeztek fel a kutatók. Az utóbbi tulajdonság a mai tengeri emlősöknél is megvan: szigetel a hideg ellen, növeli a felhajtóerőt, és zsírraktárként működik. Ez az első eset, hogy bőr alatti zsírréteget fedeztek fel ichtioszauruszoknál, ez megerősíti, hogy ezen állatok melegvérűek voltak.
Ráadásul a kutatók azt is kimutatták, hogy az ichtioszauruszok bőre olyan mintázatban volt pigmentált, hogy alulról nézve világosak, míg felülről sötét színezetűek voltak. Ez a tulajdonság is megtalálható sok mai tengeri emlősnél, és rejtekszínként, az UV-sugárzás elleni védelemként működik, illetve segíti a hőszabályozást.
Forrás: bajomi.eu
Miként készült a nebrai korong?
A világörökségi védelmet élvező lelet anyagának eredete ismert, azonban a készítés mikéntje eddig nem volt az.
Monszunra várva pusztultak el az ősi kétéltűek
A mintegy 232 millió éve élt, szalamandrához hasonló állatok földbe vájt üregeikben várták az esős időszakot, amikor a végzetük elérkezett.
Átadták a Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal tudósnak ítélték oda 2024-ben az elismerést.
Láthatunk még valaha gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
Vemhes tengeri hüllő kövületére bukkantak
A kutatók a 180 millió éves ichtioszaurusz csontjai között 6-8 embrió maradványait azonosították.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
