Pokoli szökőárat okozott a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida

65 millió évvel ezelőtt egy hatalmas aszteroida csapódott a mai Mexikói-öbölbe, pusztító szökőárat idézve elő.

A 14 kilométer széles Chicxulub mai tudásunk szerint 65 millió éve csapódott a Földbe, elhozva a dinoszauruszok korának végét. Egy új kutatásban a szakértők felmérték, hogy pontosan mekkora szökőárat is idézhetett elő az aszteroida – írja a Live Science.
Molly Range, a csapat vezetője és a Michigani Egyetem munkatársa szerint az objektum becsapódásával olyan szökőár jött létre, amelyhez fogható nem volt a modern történelemben. Range hozzátette, úgy tudják, ők az elsők, akik modellezték az ősi cunamit.
A szakértők tudták, hogy a Chicxulub viszonylag sekély vízbe csapódott. A megfelelő szimulációhoz olyan modellre volt szükségük, amely a becsapódás erejével, a kezdeti hullámokkal és a vízbe visszahulló törmelékekkel is számolt.
Brandon Johnson, a Brown Egyetem munkatársa azt mérte fel, hogy milyenek voltak a viszonyok 10 perccel a becsapódást követően, amikor a kráter 1,5 kilométer mély volt, és az ütközés ereje miatt még nem tért vissza víz a mélyedésben. A szimuláció azt mutatta, hogy a víz egy része ekkor a kráter felé haladt, majd mikor elérte azt, hirtelen visszafordult.
Egy másik modellel a csapat azt tanulmányozta, hogy milyen hatással volt a hatalmas szökőár a világ óceánjaira. „Arra jutottuk, hogy a cunami az egész óceánon, minden óceánmedencében végigvonult” – mondta Range. A Mexikói-öbölben a szökőár 143 kilométer per órával haladt. A kezdeti hullám mintegy 1,5 kilométer magas volt, a Csendes-óceán északi részét elérve 4 méteresre „szelídült”.
Egy ekkora szökőár pusztítását nehéz felmérni, a becslések alapján 2500-29000-szer volt erősebb a 2004-es, legalább 225000 halálos áldozatot követelő indiai-óceáni cunaminál.