Mennyire érdekli az európaiakat az űrkutatás?

A legnagyszerűbb eredmény az, hogy a válaszadók 91 százaléka fontosnak tartja azt, hogy van űrkutatási tevékenység, és azt is, hogy ehhez az európai országok közösen dolgoznak együtt.

Három fő tevékenységi csoportot emeltek ki a válaszadók, szinte egybehangzóan, az űrkutatás szerepét illetően:
– Világegyetem működésének megértése
– Földi folyamatok, változások (pl. klímaváltozás hatásai) megfigyelése
– Mindennapi tevékenységek könnyebbé tétele (közlekedés, telekommunikáció)

Kevesebben gondolták úgy, hogy az űrtevékenység meg tudna minket védeni az űrből érkező fenyegetésektől, de úgy vélték, hogy ezt azért előtérbe kell helyezni a kutatások során. Úgy tűnik ez a vélemény támogatja a 2019-es Space 19+ konferencián benyújtandó jövőbeli űrbiztonsági programot.

Sajnos 10 európaiból csupán 4 vallotta azt, hogy tájékozott az európai űrprogramok terén. Bár sokan, (83 %) hallottak az ESA-ról, de nem voltak azzal tisztában, hogy mit is takar a tevékenysége, csak 37 százaléka tudta megmondani, mivel foglalkozik pontosan az Euórpai Űrügynökség.

Érdekes, hogy bár az emberek javának nem volt konkrét információja az ESA tevékenységéről, azt mégis alaposan túlbecsülték az európai országok államháztartási kiadásaikból az űrkutatásra szánt összeget. A valóságban az érintett tagállamok állampolgárainak kb. 10 euró egy főre jutó költséget jelent az ESA tevékenysége, évente. Ezt csak elenyészően kevés válaszadó találta el. A felmérés alapján az átlagosan egy főre jutó költséget a válaszadók 245 euróra becsülték, ez több mint hússzorosa a valós adatnak.

Meglepő volt, hogy a két „történelmi” űrhatalom, az USA és Oroszország fő versenytársaként Európát jelölték meg a válaszadók, nem pedig Kínát. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy az európai országoknak össze kell vonniuk a forrásaikat ahhoz, hogy megállják a helyüket e versenyben. Az európai összefogást még a britek is erősen támogatták, annak ellenére, hogy ők épp az unióból kilépés küszöbén állnak.
Összességében elmondható, hogy az átlag európai polgárok elsöprő többsége pozitívan vélekedik az űrtevékenységről, űrkutatásról.

Ez nem is meglepő, hisz tudjuk mennyi mindent köszönhetünk e kutatómunkának. Elevenítsünk föl néhányat! Űrkutatási célra fejlesztették ki a legtöbbünk telefonjában ma már ott lapuló kicsiny kamerákat, vagy eredetileg holdpor mintagyűjtésére készült a ma autóporszívóként használt eszköz, űrhajósok számára született az infravörös fülhőmérő, amelynek köszönhetően a babáknál gyors lázmérésre van lehetőségünk. Az is kiderült, hogy rakéta-üzemanyag maradékával robbanásmentesen lehet aknákat megsemmisíteni, űrjárművek szigetelő fóliája az alapja az életmentő hőszigetelő takarónak és számos más, ma már hétköznapi hőszigetelő anyagnak. A karcmentes szemüveg védőbevonata, a víztisztító berendezések, a számítógépes tomográfiában használt digitális képalkotás, mind űrkutatási célra készültek. Ma már elengedhetetlen a mezőgazdaságban a GPS használata, műholdas megfigyelések segítségével jelzik előre az időjárást, a sáskajárásokat, geológiai-hidrológiai folyamatokat mérünk a világűrből, ezzel a katasztrófa elhárítást tesszük gyorsabbá. Tulajdonképpen, ma már hétköznapi életünkben használt sok eszköz is az űrtechnika eredménye.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt