Minden címétől megfosztotta kutatóintézete a Nobel-díjas amerikai tudóst
Rasszista megjegyzései miatt kutatóintézete megfosztotta minden címétől az amerikai James Watson professzort.
James Watson két tudóstársával, Francis Crickkel és Maurice Wilkinsszel közösen meghatározta a DNS kettős spirál-szerkezetét, ezért 1962-ben mindhárman orvosi Nobel-díjban részesültek.
A 90 esztendős tudós az amerikai közszolgálati televízióban (PBS) 2019. január elején egy róla szóló dokumentumműsorban azt mondta: nem változtak eddigi nézetei, és továbbra is azt vallja, hogy a gének miatt lényeges különbségek vannak a fehér és a fekete bőrű emberek intelligenciaszintje között, a fehérek javára.
A tudós 2007-ben Afrika kilátásairól szólva már tett egyszer ilyen kijelentést, mondván: „borúsnak” látja a kontinens jövőjét, éppen a fehérek és feketék közötti, genetikailag meghatározott intelligenciakülönbség miatt. Akkor bocsánatot kért szavaiért, ennek ellenére elveszítette az angliai Cambridge Egyetem egyik kutatólaboratóriumának tiszteletbeli vezetői posztját, és megfosztották minden adminisztratív feladatától is. Ezt követően – 2014-ben – Watson eladta a Nobel-díjjal járó arany emlékérmet, arra hivatkozva, hogy megjegyzései után a tudományos közélet akadályozta őt a munkájában.
A Cold Spring Harbor Laboratory akkor nem fosztotta meg őt a címeitől. Most viszont – a dokumentumfilmben elhangzottak nyomán – az az álláspontja, hogy Watson kijelentéseivel semmissé tette 2007-ben elhangzott bocsánatkérését. „Dr. Watson megállapításai elítélendők, a tudomány nem támasztja alá ezeket”- olvasható a tudományos intézet közleményében.
A tudóst egy New York államban lévő szanatóriumban ápolják, mert autóbalesetet szenvedett. Az NPR szerint nem észleli a külvilágot.
Eljöhet a gondolatvezérelt eszközök kora?
Az agy-számítógép interfészek az utóbbi időkben jelentős fejlődésen estek át.
35 éve kezdte meg működését a Hubble-űrteleszkóp
Bátran elmondhatjuk, hogy a Hubble csodálatos felvételei emberek milliói számára mutatták és mutatják meg, mitől izgalmas tudomány a csillagászat.
150 éves a méteregyezmény
1875. május 20-án kötött nemzetközi egyezményben egységesítették a mértékegységeket 17 akkori ország aláírásával, az egyezménynek ma 64 ország a tagja.
Így végződne száz férfi és egy hím gorilla harca
Az internet az idióta kérdések végtelen tárháza, ezek közül a közelmúltban terjedt el az, hogy ki győzne, ha egy felnőtt, hím gorilla és száz fegyvertelen, átlagos férfi összecsapna.
Magyar kutatók találhattak új gyógymódot a zöldhályogra
A szakértők szemcsepp formájában kezelnék a rendellenességet.
Kémiai Nobel-díj – 2018
A fehérjék kutatásában elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat.
Fizikai Nobel-díj – 2018
A lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért Arthur Ashkin amerikai, Gérard Mourou francia és Donna Strickland kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat.
Orvosi Nobel-díjak – 2018
Idén október 1-jétól jelenti be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a Nobel-díjjal kitüntetettek nevét.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
