Testfestéssel a paraziták ellen

ELTE-s kutatók bizonyították, hogy az afrikai és ausztrál bennszülöttek csíkos testfestésének parazitaellenes hatása is van.

ELTE-s kutatók – Horváth Gábor, Pereszlényi Ádám, Kriska György – valamint egy svéd biológus, Susanne Åkesson segítségével magyarországi terepkísérletekben kimutatták, hogy egy barna bőrű embermodell bögölyvonzóképessége jelentősen lecsökken csíkos testfestés hatására. A Royal Society Open Science folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a barna bábu tízszer olyan vonzó volt a bögölyök számára, mint egy barna alapon fehér csíkos, valamint egy drapp bábu kétszer több bögölyt vonzott, mint a csíkos. Így a csíkos testfestés bögölytaszítása e díszítési mód egyik áldásos parazitaellenes mellékhatása, mivel távol tartja a fertőzéseket terjesztő kórokozókat.
A testfestés igen elterjedt az afrikai, ausztrál, pápua új guineai és észak-amerikai bennszülött közösségekben. A barna bőrre fölvitt díszítés zömére jellemző a fehér, sárga, szürke vagy drapp csíkokból álló mintázat. A bennszülött törzsek testfestésének célja lehet az érzelemkifejezés, a személyazonosság vagy egy adott csoportba tartozás jelzése. A festett mintázat elsősorban hagyományok útján alakul ki, de egyéb szerepe, haszna is lehet, például hőszabályozás vagy rejtőzködés.

Mint kiderült, a szín, a fényintenzitás, az alak, a mozgás és a szag mellett a fény lineáris polarizációja is kulcsszerepet játszik a bögölyök vonzásában: a nagy polarizációfokú, tetszőleges polarizációirányú fény kizárólag a vérszíváshoz gazdaállatot kereső nőstény bögölyöket vonzza, míg a vízszintesen poláros fény a vizet kereső hímek és nőstények számára egyaránt csábító. A magyar terepkísérletekben ragadós, műanyagból készült, ember alakú és nagyságú, homogén sötétbarna, fehér csíkos sötétbarna és drapp bábukat használtak álló és fekvő pozícióban, miközben számolták a bábuk által csapdázott vérszívókat.

A visszavert fény polarizációiránya folyamatosan változott a bábuk felületének görbületével: a barna bábu fekvő helyzetben főleg vízszintesen poláros fényt tükrözött, álló pózban zömében ferde vagy függőlegesen polárosat.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az álló bábuk kizárólag nőstény bögölyöket fognak. Közülük a barna bábu csapdázta a bögölyök 72 százalékát, a drapp a 18,5 százalékát, míg a fehér csíkos barna bábu csak 9,5 százalékát. A földön hason vagy hanyatt fekvő bábuk hím és nőstény bögölyöket egyaránt fogtak. Ebben az esetben is a barna bábu volt a legvonzóbb (83–90,4%), és a fehér csíkos barna a legkevésbé vonzó (2,6–5,8%).
Összességében, a barna bábu tízszer vonzóbb volt a bögölyök számára, mint a fehér csíkos barna (szignifikáns különbség), a drapp bábu kétszer olyan vonzó volt, mint a fehér csíkos barna (nem szignifikáns), míg a barna bábu több mint ötször több bögölyt vonzott, mint a drapp (szignifikáns).
Mindebből megállapítható, hogy a barna emberi bőr fehér csíkos festésének egyik pozitív hatása, hogy jelentős vizuális védelmet nyújt a vérszívó bögölyök ellen, mivel szignifikánsan kevesebb bögöly támadja meg az ilyen testfestésű barna bőrű embereket, mint a homogén sötét barnákat.
A csíkos testfestés tehát erős vizuális védelmet nyújt a vérszívó bögölyök ellen. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos testfestések összefüggésben állhatnak az élősködő rovarok elleni védelemben. Kezdetben társadalmi és kulturális szempontok vezettek a közösségeket és egyéneket azonosító szimbólumok alkalmazásához, nem pedig a rovaroktól való védekezés. Az azonban bizonyos, hogy a csíkos testfestést alkalmazók hamar megtapasztalták e díszítés paraziták ellen védő áldásos hatását.