150 éves lesz a Nature

A kerek évfordulók alkalmasak a visszatekintésre, a számvetésre és a jövőbeli tervek átgondolására. Ezt ígéri a 2019. január 3-i szám vezércikke is: az egész év során érdekes anyagok fognak megjelenni (angol nyelven) a Nature at 150 weboldalon. A visszaemlékezés részeként bemutatnak néhány olyan Nature cikket, amelyeknek nagy hatásuk volt a tudomány fejlődésére.

A tudományos folyóirat 1869-ben indult útjára, a nagy rivális, a Science, 11 évvel később, 1880-ban. Mindkét lap története híven tükrözi azt, ahogy a tudomány és annak társadalomban játszott szerepe változott az idők során. A Nature gyökerei Angliában keresendők, a Science-t az USA-ban alapították. Ma mind a két lap szerzői és olvasói egyaránt a Föld összes országa között oszlanak meg.

A Nature legelső számának egyik cikkét  Alfred W. Bennett, brit botanikus írta, és a télen virágzó növények megtermékenyítéséről szól.

Az indulás óta hetilapként működő Nature Impakt Faktora 2017-ben 41,577 volt, ami kiemelkedőnek számít a természettudományok területén. Míg jelenleg a lap célközönsége maguk a kutatók, az indulás idején inkább a művelt nagyközönségnek szóltak a lapban közölt cikkek. Profiljában tehát a mai National Geographichoz és a New Scientisthez hasonlított inkább a folyóirat. Ezzel összefügg, hogy akkoriban a kutatók levelezés útján tartották egymással a kapcsolatot, a monográfiák nyomtatott formában jelentek meg. Ez utóbbiak közül a legismertebb Darwin: A fajok eredete című munkája. A 19. század második felében a tudományos közéletben a mainál sokkal fontosabb szerepet játszottak a tudományos társaságokban tartott felolvasások – a Nature cikkeinek egy része ilyen előadások leiratai voltak.

A korai években gyakoriak voltak az egy vagy két szerzős cikkek. Ma már viszont rendszeresen jelennek meg nagy kutatói konzorciumok anyagai, akár 30 szerzővel is. 2015-ben egy részecskefizikai témájú cikknek mintegy 2700 szerzője volt.