Európai tudományos program
Testünk sejtjei folytonos változásban vannak. De melyek azok a változások, amelyek egészségesek, és melyek nyomán jönnek létre súlyos betegségek?
Hogyan tudjuk a lehető leghamarabb felismerni a betegségre utaló jeleket? Egy részletes, sejt szintű vizsgálaton alapuló kezelés segíthet-e majd gyorsan megállítani a betegség súlyosbodását?
Egy interdiszciplináris program keretében a LifeTime konzorciumban részt vevő 120 kutató keresi a fenti kérdésekre a választ. A projekt elismert európai kutatók részvételével indult el. A koordinátorok szerepét a berlini Max Delbrück Központ, a párizsi Curie Intézet, a Helmholtz Egyesület és a francia CNRS kutatóhálózat vállalta magára. Egy fontos lépést már megtettek: a LifeTime egymillió eurós büdzsét kapott. Egy évük lesz arra, hogy kidolgozzák elképzelésüket a kutató és innovációs munkáról Európán belül. európai horizontjába való beilleszkedésre. Ennek olyan új módszerek is részesei lesznek, mint az egy-egy sejtet vizsgáló biológia, a mesterséges szövetmodellek és a mesterséges intelligencia (angol rövidítéssel AI).
A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája
A mintegy 225 kilométer széles 16 Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma.
Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról
A kisbolygó a jövőben több alkalommal is elhalad a Föld közelében, a kérdés az, hogy ezek mennyire lesznek közeliek.
Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson
A NASA által használt mesterséges intelligencia (MI) az első, amely hasonló eredményt ért el.
Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében
Az Egyesült Államok az Artemis-program keretében egy olyan űrállomást is létre akar hozni a Holdnál, amely támogatni tudja a későbbi missziókat.
Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?
A SpaceX magánvállalat egyik terve az, hogy Starlink néven egy hatalmas műholdflottát hozzon létre.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
