Európai tudományos program
Testünk sejtjei folytonos változásban vannak. De melyek azok a változások, amelyek egészségesek, és melyek nyomán jönnek létre súlyos betegségek?
Hogyan tudjuk a lehető leghamarabb felismerni a betegségre utaló jeleket? Egy részletes, sejt szintű vizsgálaton alapuló kezelés segíthet-e majd gyorsan megállítani a betegség súlyosbodását?
Egy interdiszciplináris program keretében a LifeTime konzorciumban részt vevő 120 kutató keresi a fenti kérdésekre a választ. A projekt elismert európai kutatók részvételével indult el. A koordinátorok szerepét a berlini Max Delbrück Központ, a párizsi Curie Intézet, a Helmholtz Egyesület és a francia CNRS kutatóhálózat vállalta magára. Egy fontos lépést már megtettek: a LifeTime egymillió eurós büdzsét kapott. Egy évük lesz arra, hogy kidolgozzák elképzelésüket a kutató és innovációs munkáról Európán belül. európai horizontjába való beilleszkedésre. Ennek olyan új módszerek is részesei lesznek, mint az egy-egy sejtet vizsgáló biológia, a mesterséges szövetmodellek és a mesterséges intelligencia (angol rövidítéssel AI).
Ezt tudtuk meg a Budapest környéki csapvízről
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) vezette azt a kutatócsoportot, amely vizsgálta a parti szűrésű kutakból származó csapvizek összetételét Budapesten és környékén.
Komoly evolúciós késztetés áll a széki lile viselkedésének hátterében
Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a széki lile (Charadrius alexandrinus) amerikai változatának tojói milyen körülmények hatására hagyják el fészekaljukat.
Hosszabb nyarak, rövidebb telek várnak ránk
Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt.
Megzenésítette a világűrt a NASA
Az űrhivatalnál csillagok, galaxisok és fekete lyukak adatai alapján hoztak létre zenét.
Több mint 5000 tonna bolygóközi por hullik a Földre évente
A mikrometeoritok, vagyis a néhány tized- vagy századmilliméter nagyságú meteoritok mindig is hulltak bolygónk felszínére, a pontos mennyiségüket eddig nem vizsgálták közvetlen mérésekkel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
