Európai tudományos program
Testünk sejtjei folytonos változásban vannak. De melyek azok a változások, amelyek egészségesek, és melyek nyomán jönnek létre súlyos betegségek?
Hogyan tudjuk a lehető leghamarabb felismerni a betegségre utaló jeleket? Egy részletes, sejt szintű vizsgálaton alapuló kezelés segíthet-e majd gyorsan megállítani a betegség súlyosbodását?
Egy interdiszciplináris program keretében a LifeTime konzorciumban részt vevő 120 kutató keresi a fenti kérdésekre a választ. A projekt elismert európai kutatók részvételével indult el. A koordinátorok szerepét a berlini Max Delbrück Központ, a párizsi Curie Intézet, a Helmholtz Egyesület és a francia CNRS kutatóhálózat vállalta magára. Egy fontos lépést már megtettek: a LifeTime egymillió eurós büdzsét kapott. Egy évük lesz arra, hogy kidolgozzák elképzelésüket a kutató és innovációs munkáról Európán belül. európai horizontjába való beilleszkedésre. Ennek olyan új módszerek is részesei lesznek, mint az egy-egy sejtet vizsgáló biológia, a mesterséges szövetmodellek és a mesterséges intelligencia (angol rövidítéssel AI).
Fehérjemolekulák vizsgálata jégbe fagyottan
Perczel András kutatócsoportja univerzális jelentőségű fehérje térszerkezetét határozta meg krio-eletronmikroszkóppal. Felfedezték, hogy egy hasznosnak tűnő antibiotikum is képes az emberi szervezetben létfontosságú fehérjéket blokkolni. Tanulmányuk a Chemical Science címlapjára került.
Miért építenénk fel alkatrészekből egy rendszert, ha készen is beleülhetünk? (X)
Aki ismeri az OpenStacket, tudja, hogy a megoldás különböző komponensek és projektek gyűjteménye, nem pedig klasszikus szoftvercsomag.
A játék a macskák életminőségét is javítja
55 ország 591 cicagazdija segítségével mérték fel a játék és a macskák életminősége közti kapcsolatot.
Válaszolnak-e a farkasvonyításra a kutyák?
AZ ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.
Előrelépés a rejtélyes Kordylewski-porhold vizsgálatában
Horváth Gábor asztropolarimetriai kutatócsoportja ismét észlelte a Föld-Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjainak gravitációs csapdázóképességét, ezzel végképp bizonyítva a bolygóközi porból összegyűlt Kordylewski-porholdak létezését. A kutatók hamarosan a namíbiai sivatagban fogják vizsgálni a jelenséget.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
