A Mars múltjáról árulkodhat egy csendes-óceáni sziget
A NASA szakértői a helyszínen is megvizsgálták azt a szigetet, amely 2015 januárjában jelent meg a Csendes-óceánon.
2014 decemberében heves vulkáni aktivitást figyeltek meg a Togához tartozó két parányi sziget, Hunga Tonga és Hunga Ha’apai között – írja a Live Science. 2015 januárjára az esemény megszűnt, és egy újabb sziget jelent meg a régióban, amelyet nem hivatalosan Hunga Tonga Hunga Ha’apainak neveztek el.
Nem ritka, hogy a tűzhányók kitörése miatt új szigetek alakuljanak ki, a Hunga Tonga Hunga Ha’apai azonban különlegesnek számít. A legtöbb új sziget csupán néhány hónapig marad meg, a Hunga Tonga Hunga Ha’apai 2017-es vizsgálatából arra következtettek, hogy a sziget élettartama 4-30 év lehet. A szakértők az elmúlt 150 évben a Hunga Tonga Hunga Ha’apaival együtt csupán három olyan új szigetet találtak, amely néhány hónapnál tovább bírta.
Dan Slayback, a NASA szakértője kollégáival úgy döntött, érdemes a helyszínen is felmérni a szigetet. Már csak azért is, mert a vizsgálat nemcsak a földi geológia, hanem a Mars múltjának pontosabb megismerésében is segíthet.
A kutatók úgy gondolják, hogy a Hunga Tonga Hunga Ha’apai hasonlíthat azokra a szigetekre, amelyek akkor jelentek meg a Marson, amikor annak ősi óceánja évmilliárdokkal ezelőtt párologni kezdett.
Slayback és csapata 2018 októberében szállt partra Hunga Tonga Hunga Ha’apain. Az elemzés során több furcsaságot is találtak, a magassági eltérések például jóval nagyobbak voltak a korábban becsülteknél.
A szakértők abban reménykednek, hogy a szigeten elvégzett méréseknek, illetve az ott begyűjtött mintáknak köszönhetően pontosabban megbecsülhetik majd, hogy mennyi idő után fog eltűnni a Hunga Tonga Hunga Ha’apai.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
