Csontevő sárkány uralta Európát 210 millió éve
210 millió évvel ezelőtt, a mai Európa területén élt „sárkány" képes volt áldozatának csontját is megrágni.
Az Uppsalai Egyetem csapata a Smok wawelski megkövesedett székletét vizsgálva következtetett a faj táplálkozási szokásaira – írja a Live Science.
A szakértők olyan koproliteket, azaz megkövesedett ürülékeket elemeztek, amelyeket a ragadozó hagyott a 251-199 millió évvel ezelőtti késő triász alatt a modern Lengyelország területén. A kutatók röntgenvizsgálat alá vetették a leleteket, és felfedezték, hogy a faj székletének mintegy 50 százalékát harapásnyomokkal borított csontok teszik ki.
A csontok a tápláléklánc különböző szintjein elhelyezkedő állatoktól származnak. A maradványok közt egyaránt megtalálhatóak fiatal és kifejlett, illetve szárazföldi és vízi fajok csontjait.
A Smok wawel (amely a lengyel népi hagyományban szereplő Wawel sárkányára utal) egy hatalmas, két lábon járó archoszaurusz volt, és mintegy 140 millió évvel előzte meg a hírhedt Tyrannosaurus rexet. Bár az archoszauruszok mai rokonainál, így a krokodiloknál és madaraknál nem ritka, hogy a ragadozók egyben, csontostul nyeljék le prédájukat, az őshüllő feldarabolta, és apránként fogyasztotta el zsákmánya csontjait.
Úgy tűnik azonban, hogy a csontok néha kifogtak a Smokon: több olyan koprolitet is azonosítottak, amelyben a ragadozó fogtöredékei is megtalálhatóak.
A faj első ránézésre sokban emlékeztet a T. rexre, igaz, jóval kisebbre nőtt: míg a T. rex akár a 12 méter hosszú is lehetett, a Smok csupán 5-6 méteres volt. A méretbeli különbség ellenére a két faj hasonlóan domináns szerepet tölthetett be kora ökoszisztémájában.
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
