Hogyan csillapítják a sejtek az egyik X-kromoszómát?
Az emlősök minden nőstény egyedének sejtjeiben két X-kromoszóma található, de az egyiknek a génjei csillapított állapotban vannak.
Egy friss kutatás során az ide vezető folyamat nagyon korai fázisát tárták fel az eddigiekhez képest sokkal részletesebben.
Egy adott sejt DNS-ében az egész élőlény teljes fejlődéséhez szükséges összes információ megtalálható. Ugyanakkor ahhoz, hogy a megtermékenyített petesejtből egészséges felnőtt egyed fejlődjön, minden információnak a megfelelő időpontban kell kifejeződnie, tehát nem jó, ha az összes gén egyszerre „szólal meg”. Ezt a célt szolgálják azon biológiai mechanizmusok, amelyek az egyedfejlődés ideje alatt mintegy kapcsolókként aktiválják, vagy kikapcsolják a DNS különböző szakaszait. Ezen folyamat egyik legmeghökkentőbb példája az, ahogy a nőstény ivarú emlősállatok 2 darab X nemi kromoszómájának egyik példányát kikapcsolja a sejtmag.
A mindenki által ismert klasszikus DNS-spirál a sejtekben többszörösen felcsavarodik, és felületét speciális fehérje borítja be. A DNS és ezen fehérjék együtt adják a kromatin nevű anyagot. Jan Jakub Żylicz és munkatársai a Cell folyóirat 2019. január 10-i számában arról számolnak be, hogy vizsgálataik eredménye szerint a kromatinnak kulcsszerepe van az egyik X-kromoszóma génjeinek elcsendesítésében. Mint a CNRS francia kutatóhálózat sajtóközleménye fogalmaz: ilyenkor a DNS kémiai módosításainak egy egész balettje játszódik le. A franciaországi Institut Curie, CNRS, Inserm és a Sorbonne Egyetem közös Fejlődésbiológia és -genetika laboratóriuma a folyamat első lépéseit tárta fel. Ezeket korábban sose írták le időben és térben olyan precizitással, ahogy Jan Jakub Żylicz most tette a kutatócsoportjával.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Megelőzhetők lesznek a jövőben a genetikai betegségek?
A CRISPR–CAS9 génszerkesztő technika forradalmasította a biológiai kutatásokat. Most azt próbálgatják a szakemberek, hogy hibás emberi gének javítására hogyan lehet használni a „génkezelést”.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
