Négylábú kolléga a pszichológus mellett – a kutya asszisztált terápia

A Pilisszántón megrendezett V. Ökopszichológiai Nap keretén belül, 2018 őszén alkalmunk nyílt csoportosan kipróbálni és megismerni a kutya asszisztált terápiát.

Mi is a kutya asszisztált terápia?
Boris M. Levinson pszichiáter egy véletlen alkalommal jött rá, hogyan alkalmazható a kutya asszisztensként. Történt az 1960-as évek elején, hogy Levinson bevitte kutyusát, Jingles-t egyik terápiás kezelésére, ahol egy szociális viselkedészavarral küzdő kisfiúval próbált már egy ideje kommunikációs kapcsolatot teremteni. S egyszer csak a kutya jelenlétében különös dolog törtét, a kisgyereknek felkeltette az érdeklődését Jingles, és elkezdett hozzá beszélni, e társalgásba később Levinson is bekapcsolódott. Mindketten a kutyushoz beszéltek, rajta keresztül értették meg egymást. A kisfiú nem félt a kutyától, nem érzett megfelelési kényszert, így közel engedte magához, még simogatta is. Létrejött kettejük titkos szövetsége és később Levinson tanulmánya is, Pet-Oriented Child Psychotherapy címmel: a gyerekek és fiatalok pszichoterápiás gyógyításáról, kutya bevonásával. Az 1980-as években az Egyesült Államokban, majd egyre több európai országban is felfigyeltek az ember – állat kapcsolat pozitív hatásaira és elkezdték alkalmazni a kutyát, mint gyógyító társat.

A házi kedvencekkel való kapcsolat nagy hatással van az ember mentális fejlődésére, különös tekintettel a gyerekekére. A kutya feltétel nélküli szeretetének fontos szerepe van az ember érzelmi intelligenciájának fejlődésében. Megtanulhatjuk tőle ezt a készséget, amire egész életünkben szükségünk lehet, a párkapcsolattól kezdve a munkatársakon keresztül a gyerekek neveléséig.

Mennyire befogadóak hazánkban a négylábúakkal való gyógyításra? Pázmándi Kata, kutyás terapeuta válaszol:
Magyarországon a különböző kutyás terápiával, segítő kutyák kiképzésével, alkalmazásával foglalkozó szervezetek, alapítványok összefogásaként jött létre, érdekvédelmi és szakmai céllal, a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség   2006-ban. Célkitűzése, hogy a társadalom számára elfogadottá tegye a kutya alkalmazását a rehabilitáció területén, s úgy tapasztalom folyamatosan növekszik ez az igény: hazánkban körülbelül 650 kutya nyújt valamilyen jellegű segítséget az embernek.
A személyes tapasztalatom az, hogy már nemcsak a kíváncsiság vonzza az érdeklődőket, hanem a módszertani megalapozottság és szakmai elismertség. Mint kutyás terapeuta, hiszem, hogy a kisállatnak, a terápiás kutyának (és terápiás lónak) helye van az oktatásban, a pedagógiában és nevelésben. Érdeklődést és nyitottságot tapasztalok a bölcsődében, óvodában, korai fejlesztőben, iskolában, nevelőotthonban rendszeresen dolgoznak együtt kutyás terapeutával vagy felvezetővel és terápiás kutyával.

Miért éppen a kutya a társasszisztens?
Mert évezredek óta az ember társállata. Azok az állatfajok alkalmasak erre a feladatra, amelyek szociális és kommunikációs rendszerükben inkább hasonlítanak az emberhez. Képesek együttműködni, kapcsolatot létesíteni. Kata szerint a domesztikáció során az ember saját igényeihez alakította őket, evolúciós előtörténete során az emberi környezethez adaptálódtak. Képesek értelmezni az emberi gesztikulációs kommunikációt és érzékenységet mutatnak az emberek kommunikációs kulcsaira, például arcmimika, hangszín.
Nagyon szeretem, amikor Maszattal, a kutyámmal dolgozunk s én a terem egyik végén, ő a másik végén van feladatban és rám nézve egy mosollyal képes vagyok őt is megerősíteni, hogy „Igen, kiskutyám, jól csinálod, ügyes vagy!”. Képes arra, hogy mérlegeljen adott helyzetet, megfelelő módon válogasson viselkedési repertoárjából: valaki felé érdeklődést, toleranciát vagy közömbösséget mutasson. Tegyük fel, a kutya adekvát módon kilép egy bizonyos helyzetből, például a kliens túl erősen próbálja magához vonni, megölelni, megszorítani a kutya nyakát, nem képes teret engedni annak a másik élőlénynek. A terápiás munka során párhuzamot kereshetünk a kliens számára a hétköznapi életéből is ismerős helyzettel – támaszkodunk a terápiás állat tükröző funkciójára.

Korai fejlesztő szenzomotoros kutyaasszisztált terápia.

Forrás: Pázmándi Kata

Csoportos kutya asszisztált terápia
Három résztvevő asszisztenssel – kutyussal – találkoztunk. A játék során megfigyelt viselkedésük alapján kellett kiválasztanunk közülük a nekünk tetszőt. Többnyire a kiválasztott kutyussal volt mindenkinek csapatban feladata: színdarabot írtunk róluk, amelyben ők voltak az aktív főszereplők, betanítottuk őket vagy éppen anekdotát írtunk arról a kutyusról, amelyik lustálkodott. Alkalmunk volt külön-külön is megmérettetni magunkat egy-egy új gyakorlat betanításában. Itt erősen kijött mindenkinek a személyisége, a mindennapi életében megszokott rutinszerű, fejlesztésre szoruló magatartása. A kutyák jól tükrözték a velük szembeni hozzáállásunkat és valóban mindenféle megfelelési kényszer nélkül viszonyultak felénk.

Az állatterápia egyre nagyobb szerepet kap a rászorulók mindennapi életében. Segítséget nyújtanak mozgáskorlátozottaknak, értelmi sérülteknek, magatartászavarokkal küzdőknek, illetve a pszichiátriai ellátás különböző területein, prevencióban, intervencióban és rehabilitációban.  A kutyák gyógyító ereje különböző kor- és célcsoportnál működhet, hatásos szorongásoldásként, stressz- és depresszió-csökkentő hatással bír. Szociális katalizátornak tekinthetők, mivel megkönnyítik a kapcsolatteremtést, a kommunikációt és figyelemfelkeltő hatásúak, s ezáltal megkönnyítik a terápiás rapport kialakítását is – tette hozzá Pázmándi Kata, mint ahogyan 1968-ban Boris M. Levinson pszichiáter tapasztalta a kisfiú kommunikációjánál.

Kapcsolódó előadásokat ITT hallgathatnak, a témában bővebb információt Pázmándi Katától kaphatnak.

Írta: Horváth Renáta Bernadett