Az adatok riasztóak, de szűrővizsgálatokkal megelőzhető a baj

Tíz év alatt legalább másfélszeresére emelkedett az UV-sugárzás okozta melanomás esetek száma, évente átlagosan 2300 új beteget regisztrálnak Magyarországon – olvasható a Semmelweis Egyetem weboldalán. A legagresszívebb bőrdaganat típus főként a világos bőrűeket, világos szeműeket veszélyezteti, illetve azokat, akiknek sok anyajegyük van, vagy előfordult a családjukban melanoma. Az alapos önvizsgálat és a teljes bőrfelszín évenkénti vizsgálata elengedhetetlen része a megelőzésnek, amit nem érdemes halogatni. A veszélyes anyajegyek eltávolítását pedig, a sebgyógyulás és az egyre erősödő UV-sugárzás miatt, célszerű a tavaszi hónapokra időzíteni.

„Jelentős növekedés mutatkozik a többi bőrrák – pl. basalioma, laphámrák – esetében is, melyek a melanománál lényegesen gyakoribbak, ám kevésbé veszélyesek. Ha idejében felismerik ezeket, nem járnak komoly következményekkel, de ha későn megy orvoshoz a páciens, a laphámrák akár áttétet is képezhet” – figyelmeztet Dr. Kuroli Enikő. A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika patológus és bőrgyógyász szakorvosa és hozzátette, a káros UV-sugárzás és a szoláriumhasználat sajnos nem tesz jót bőrünknek. „Tíz perc szoláriumozás UV dózisa megegyezik egy egész napi, fényvédelem nélküli, nyári Balaton-parti napozással. A fénycsövek által kibocsátott sugarak hatására genetikai módosulás történik a DNS-ben, így a melanint termelő sejtek kontrollálatlanul osztódni kezdenek. Ezen környezeti hatások az utóbbi években megháromszorozták a melanoma előfordulását a 20-30 éves nők körében.”

„A rosszindulatú bőrdaganatok leginkább az atípusos (szabálytalan) anyajegyek minél korábbi kiszűrésével előzhetők meg, mely két pillérre, a rendszeres önvizsgálatra és a teljes bőrfelszín évenkénti szakszerű átvizsgálására épül. Az önvizsgálat módszere a legegyszerűbben az úgynevezett ABCD-szabállyal írható le. Az angol betűszó az anyajegy tulajdonságait jelöli; az A az aszimmetriát, a B (border) a szegély tulajdonságait taglalja, a C (colour) a színére utal, a D (diameter) pedig az átmérőt jelenti. Gyanús az az anyajegy, mely alakját tekintve aszimmetrikussá válik, ha körvonala elmosódó és nem éles, illetve a megváltozott szín és a megnövekedett méret is vészjósló” – fejtette ki a szakorvos.
Tehát, amennyiben új anyajegy jelenik meg a testünkön, vagy egy régebbinek megváltozik a mérete, színe, alakja, viszket, esetleg vérzik, mielőbb bőrgyógyászhoz kell fordulni.

Dr. Kuroli Enikő tájékoztat a szűrés mentéről: „Az éves anyajegyszűrés részletes kórelőzmény-felvétellel kezdődik, majd a fehérneműre vetkőzött páciens teljes bőrfelszínének és hajas fejbőrének átvizsgálása következik, szabad szemmel illetve egy speciális nagyítóval, úgynevezett dermatoszkóppal. A vizsgálatra időpontkérés után kerülhet sor, melanoma gyanú esetén azonban soron kívül fogadják a pácienseket és sürgősséggel, 1-2 napon belül, pár perces sebészeti beavatkozással eltávolítják a problémás elváltozást. Basalioma vagy laphámrák esetében az anatómiai lokalizációtól függ a beavatkozás formája, de többnyire 1 hónapon belül ezeket a pácienseket is ellátják.”
A szakember hozzáteszi, az irritációnak kitett (melltartóvonal, övvonal alatti), vagy szabálytalan alakú anyajegyeknél akkor is az eltávolítást javasolják, ha nagy valószínűséggel nincs rosszindulatú daganat a háttérben. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az anyajegyeket célszerű a téli, kora tavaszi időszakban ellenőriztetni, mert ha indokolt valamelyiknek az eltávolítása, akkor jobb ezen túl lenni a nyári meleg előtt.

A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika a fiatalok tájékoztatása érdekében 2019-ben is elindította a BőrŐrök Egészségprogramot. Minden hónapban egy előre meghirdetett péntek délelőtt mintegy 240 középiskolai diákot látnak vendégül és különböző, őket érintő témáról interaktív előadásokat tartanak a klinika orvosai és intézetvezető főnővére. A melanoma és a fényvédelem után szó lesz még a szexuális úton terjedő betegségekről, a kozmetológiáról, a pikkelysömörről és az allergiákról is.