A tengerisünök 500 millió éves unokatestvérei
Kivételes állapotban őrződtek meg néhány marokkói fosszília puha testrészei – így lehetőség nyílt egy 150 éves dilemma feloldására.
A néhány centiméteres állatok – a Stylophora csoport tagjai – mintegy 500 millió évvel ezelőtt tenyésztek az óceánokban. Ugyanakkor a szokatlan anatómiájuk miatt a kutatók sokáig nehezen tudták elhelyezni őket az élőlények evolúciós törzsfáján. Amennyiben a nyúlványuk a farok megfelelője volt, akkor a szóban forgó állatok a gerincesek ősei voltak. Ugyanakkor a több lemezből álló vázuk inkább a tüskésbőrűek (tengerisünök és tengericsillagok) anatómiájára emlékeztet, bár a Stylophorák esetében hiányzik a tüskésbőrűek jellegzetes szimmetriája.
A CNRS francia kutatóhálózat egyik munkatársa, Bertrand Lefebvre a Lyoni Egyetem Geológia Tanszékén dolgozik. Az ő vezetésével működő kutatócsoport a fent vázolt 150 éves vitát zárta le nemrégiben azon rendkívüli fosszíliák segítségével, amelyeket a marokkói Bou Izargane lelőhelyen találtak. Az őslénytanban ritkaságszámba megy, hogy az állatok puha részei pirit ásványként őrződtek meg. A vasat feltérképezve a kutatók felfedezték a nyúlvány finom struktúráját, ami egy tengericsillag karjához hasonlít. Ezen szervezeteknek tehát nem volt se farkuk, se fejük – helyette táplálkozó kart viseltek.
A kutatók eredményeiről a Geobios tudományos folyóirat 2019 februári számában számoltak be.
Forrás: bajomi.eu
Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?
Magyar kutatók tárták fel, hogy hol helyezkedik el az ember kedvenc barátja társadalmi hálónkban.
Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak
Az emberfaj csontmaradványát Tajvan szigetén találták meg, ez az eddigi legdélebbi lelet ezen rokonunktól.
Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók
Már okostelefonos alkalmazás is segíti az adatgyűjtést.
Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt
Valószínűleg senkit sem hagy hidegen, hogy mi is történik a halál során, és ehhez a legkönnyebben megismerhető magyarázattal a halálközeli élmények szolgálnak.
A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja
Egy friss kutatás tárta fel, miként is válhatott a késő kréta időszak észak-amerikai vizeinek csúcsragadozójává a dinókra vadászó krokodilgigász, a Deinosuchus.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
