Hatalmas porgyűrűket találtak a Naprendszerben
A felfedezés segíthet jobban megérteni a Naprendszer belső részének történetét.
Szakértők egy csoportja felfedezte, hogy a Merkúr pályáján mozogva egy hatalmas porgyűrűn halad keresztül – írja a Space.com. Egy másik tanulmányban a kutatók azt is leírják, hogy hasonló, eddig ismeretlen aszteroida-temető lehet a Vénusz környékén is.
„A belső Naprendszerben nem mindennapi dolog újdonságokat felfedezni” – mondta Marc Kuchner, a NASA munkatársa, a Vénusznál azonosított porgyűrűt leíró tanulmány társszerzője. A szakértő hozzátette, a gyűrű gyakorlatilag a szomszédunkban van.
A kutatók régóta tudják, hogy a Föld és a Vénusz gravitációja összegyűjti a környéken található törmelékeket, eddig azonban nem gondolták, hogy a Merkúrnál is megfigyelhető hasonló. Guillermo Stenborg, a Haditengerészeti Kutatólaboratórium munkatársa szerint eddig azt feltételezték, hogy a Merkúr túl kicsi ehhez, illetve hogy a napszelek és a csillag mágneses tere eltérítik a bolygó közelében lévő törmelékeket.
Az új vizsgálatban Stenborg és kollégái a 2006-ban, a Nap megfigyelésének céljával indított Solar and Terrestrial Relations Observatory (STEREO) űrszonda-páros adatait elemezték. A kutatók a STEREO által készített felvételekhez létrehoztak egy modellt, amellyel ki lehet szűrni az adatok értelmezését nehezítő port. A modell alkalmazása során azonban egy korábban nem látott objektum, egy újabb porgyűrű rajzolódott ki a Vénusz pályáján.
A kutatók becslése alapján a gyűrű mintegy 15 millió kilométer széles lehet. A Merkúrnál található porgyűrű valamivel kisebb, mintegy 10 millió kilométer átmérőjű. Az objektumok sűrűsége igen kicsi, a Vénusz gyűrűje összetömörítve elférne egy 3,2 kilométer átmérőjű aszteroidában.
A kutatók eleinte azt hitték, hogy a gyűrűk a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövből származó objektumokból jöttek létre, a szimulációk viszont nem ezt sugallták. A szakértők végül arra jutottak, hogy a Vénusz közelében lehet egy másik, mára már jelentősen megfogyatkozott aszteroida-csoport.
A kutatók bíznak benne, hogy amennyiben valóban léteznek ezek a kisbolygók, úgy rövidesen megtalálhatják őket.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
