Valóban boldoggá tesznek a festői szépségű helyszínek?

A Scientific Reports 2019. március 14-én közzétett vizsgálatban két módszert hívtak segítségül: egy mobilalkalmazást, a Mappiness-t, illetve egy online játék, a Scenic-Or-Not adatait. Mindkét forrásból egy-egy adott táj, tájkép szépségét s a vele kapcsolatosan az emberben kialakuló érzéseket mérték fel. Kérdés volt, hogy az adott tájban mi az a konkrét elem, amelynek köszönhetően jobban érezzük magunka, elég-e pusztán a természet jelenléte, vagy valamilyen különleges esztétikai hatásra is szükség van? A válasz az épített környezetünk lelki hatásait is jobbá teheti.
Hasonló felméréseket eddig csak kevés alany és kevés tájelem bevonásával végeztek, s a laborkörülmények hatásai nem is mindig tekinthetőek hitelesnek az emberben egy táj képe által kiváltott érzéseket illetően, így a valós életben látott szép tájak hatásait is jobb „terepen” felmérni. Az internet és az okostelefonok ehhez segítették hozzá a kutatókat.
A Mappiness mobilalkalmazást arra fejlesztették ki, hogy segítségével a felhasználók megjelölhessék, az adott pillanatban és helyszínen hogy érzik magukat. Az alanyoknak nem kellett külön időt tölteni azzal, hogy naplót vezessenek a napi tevékenységükről, vagy utólag visszaidézzék egy helyszínen érzett hangulatot, hanem könnyen és gyorsan bearhatják a kívánt adatokat az alkalmazáson át egy nagy adatbázisba. Az alkalmazás az adatokhoz GPS koordinátákat is hozzárendelt, így pontosan visszakereshetőek az egyes érzésekhez társított helyszínek.
Az alkalmazás a nap egy-egy random időpontjában kifaggatta az alanyt olyan dolgokról, hogy hol van, (pl. munkában, otthon, szabadban), épp mit csinál, egyedül van-e vagy valaki mással, s ehhez egy az alanyok beírták pillanatnyi jólléti állapotukat.
A kapott adatokat időpontok és helyszínek alapján is elemezték, s nem meglepő módon kiderült, az emberek boldogabbak hétvégén, a nyári időszakban. Az adatokat korrigálták az időjárási helyzettel (ugyanaz a helyszín esőben és napsütésben más hatást vált ki), társasággal, tevékenységgel vagy a hét adott napjával, és egyértelműen kiderült, hogy a szép helyszíneken az emberek boldogabbnak érzik magukat. Ez az eredmény arra kérdésre nem adott választ, hogy mi teszi boldogabbá az embert a festőibb helyszíneken.
A Scenic-Or-Not játékban, Nagy-Britanniában készült, összesen 200 000 tájfotót lehet 1-10-es skálán osztályozni, s a pontos helymegjelöléssel ellátott képekre kb. 1,5 millió szavazat érkezett, így itt is egy igen nagy adatbázis keletkezett arról, hogy milyen látványt ítélnek vonzónak az alanyok. A fotókon látható táj mérhető adatait viszonyították a szavazatokhoz (pl. zöldfelület aránya, városi vagy vidéki környezet). A természeti környezet jobb osztályzatokat kapott, mint bármilyen épített környezet, a vidéki környezetet szebbnek vélték, mint a városi és külvárosi környezeteket együttesen. Azonban nem volt ennyire egyszerű a helyzet: pl. olyan fotón, ahol szép volt a táj ugyan, de az út mentén szeméthalom látszott, az értékelés igen alacsony lett, hasonlóan leminősítették a szántóföld vagy a villanyvezetékek egyébként vidéki tájba ágyazott látványát. Festőinek ítéltek viszont olyan épített tájelemekkel rendelkező helyszínt, ahol pl. várépület, szép templomtorony, kikötő, mesterséges víztározó volt. Az adatelemzés szerint pusztán a zöldfelület mennyisége nem volt perdöntő a boldogságfokot illetően, sőt, a nagy, üres és egyhangú füves terület kimondottan lehangoló volt.

Mivel a szép tájban eltöltött idő könnyen lehet olyan szabadidős tevékenység (nyaralás, kirándulás) része, amikor az ember a napi rutinból kiszakadva eleve ellazultabb, így külön vizsgálták az adott tevékenység és a hét napjai szempontjait figyelembe véve is az adatokat. Az eredmények e tényezőktől függetlenül is egyértelműek voltak: a festőibb tájakon, legyen az vidéki vagy épített környezetben, az emberek boldogságfoka nagyobb volt.

Az eredmények a tájépítészek, várostervezők számára adhatnak útmutatásokat: a nagyobb, nyílt és fényben gazdag területek (pl. széles utca), illetve az épített környezetben jól elhelyezett, ápolt, és nem egyhangú zöldfelületek jobban hozzájárulnak ahhoz, hogy ellazuljunk. Nem elég csupán „odacsapni” egy parkot a városba, hanem ügyelni kell arra, hogy esztétikus legyen a park környezete, vonzó a szemnek, s emellett biztonságosnak is lássuk. Arra is ügyelni kell, hogy a vidéki tájba beépítendő dolgok ne üssenek el a táj hangulatától, mert a legszebb napsütötte domboldal látványát is tönkre lehet tenni egy nem illeszkedő épített elemmel.
A kutatók megjegyzik, hogy persze ez a vizsgálat sem 100 százalékos eredményű, mert pl. könnyen lehet, hogy egyszerűen akkor megyünk festőibb tájakra, ha eleve boldogabbak vagyunk, de az elemzésekben használt különböző modellek alapján ezt a lehetőséget igyekeztek kiküszöbölni.

Forrás: Égen-Földön-Föld alatt