A klíma mélyére fúrnak az Antarktiszon

A jégfuratok történelemkönyvek: számtalan múltbéli természeti, éghajlati esemény nyomot hagy a jégben, akár különböző kémiai elemek, vegyületek, akár szilárd szemcsék, akár légbuborékok formájában.

Bolygónkon a legnagyobb és legidősebb jégtakarót az Antarktiszon találhatjuk, a múlt eseményeihez hozzáférni azonban rendkívül körülményes folyamat. A legidősebb jégminta, amelyet eddig kinyertek, 2 millió éves, egy maroknyi van csupán, amely közelíti az 1 millió éves kort, ám ezeket az extrém idős mintákat csak nagyon különleges körülmények közt tartotta meg a déli kontinens, mivel a jég folyamatosan vándorol a partok felé.

Egy európai kutatócsoport kapott lehetőséget és EU-támogatást arra, hogy a Kis C-dóm nevű kelet-antarktiszi helyszín 2,75 kilométer vastag jégrétegéből mintát emelhessen ki. A becslések szerint a réteg legalján 1,5 millió éves korú jégre bukkannak majd.
A Beyond EPICA nevű projekt keretein belül, kb. két év alatt elvégzett felméréseket követően láthat neki a munkának a 10 európai ország 14 intézetének kutatóit összefogó csapat. A kutatók az antarktiszi plató egyik magaslatán (innen a dóm elnevezés), az olasz-francia üzemeltetésű Concordia Kutatóállomás 40 kilométeres közelségében dolgoznak, a táborhely kiépítése is megtörtént. 2020-ban kezdenek majd bele a fúrásba, s a tervek szerint 4 éven át tarthat majd a tényleges munka. A régióban rendkívül zord körülmények uralkodnak még az antarktiszi nyár során is, a munkálatokat rövid időszakban lehet csak végezni, a „meleg” napokon is csak -25 °C van, télen -80 °C alá is eshet a hőmérséklet (télen itt nincs személyzet), viszont a terület szélcsendes, ami ritka adottság az Antarktiszon.

A projekt különösen fontos a klímánk múltjának részletes megismerése miatt, hiszen ezek azok az adatok, amelyekből a jövőbeli változásokra is lehet következtetni. Az előző kutatás során 800 000 év klímamúltjáról kaphattunk felbecsülhetetlen értékű adatokat, a jégkorszak során az eljegesedések és interglaciálisok váltakozásairól. Ezt a kort fogja az új projekt még távolabbi időpontig kiterjeszteni.

Az európai szakemberek már nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a hasonló jégfúrások terén, és rendelkezésükre is áll a szükséges technológia, a helyszín kiválasztása, felmérése is megtörtént. A fúrás részletes terveiről az Európai Geofizikai Unió árpilis eleji konferenciáján számolnak majd be a kutatók.

Hasonló tervekkel állt elő az Ausztrál Antarktiszi Kutatórészleg is, az európaiak közelében fogják ők is kiemelni a hasonló korú jégfuratukat, ők 2021-től kezdhetik majd a munkát. Nem felesleges kétszer ugyanott fúrni, a dupla jégminta ugyanis azt is lehetővé teszi majd, hogy biztosabb megállapítások szülessenek a furatok elemzéséből. Akár az is lehet, hogy a régmúlt jégmozgásai miatt a két furatból kissé eltérő, egymást kiegészítő adatokat lehet majd kinyerni. A két csoport egymástól alig pár kilométerre dolgozik majd, így biztos, hogy együttműködés és barátság jellemzi majd a független munkafolyamataikat.

A munkálatok alakulását a projekt Facebook oldalán is követhetjük.