Gyenyiszovai ember koponyatöredéke
A két apró töredék vizsgálatában egy magyar szakértő is részt vett. A leletek a Gyenyiszova-barlangból kerültek elő.
Az eredmény a csontokból kivont mitokondriális DNS segítségével születhetett meg – számol be az IFLScience. Az eredményeket Viola Bence, a Torontói Egyetem szakértője ismertette az Amerikai Fizikai Antropológusok Szövetségének 88. éves találkozóján. A kutatók szerint a töredékek a koponya hátsó részéről származnak.
A kevéssé ismert gyenyiszovai emberek a neandervölgyiek legközelebbi rokonai voltak, az emberféle genetikai öröksége még ma is kimutatható, főleg Ázsiában és Melanéziában. A kutatók úgy gondolják, hogy a gyenyiszovaiak mintegy 300-50 ezer évvel ezelőtt laktak a szibériai Gyenyiszova-barlangnál, egy ideig neandervölgyiekkel együtt éltek a régióban.
A két koponyatöredék (amelyet Gyenyiszova 13-ként jelölnek) 2016-ban került elő a barlang déli galériájánál. Mivel ez a terület összeomlott, a leletek rétegtani helyzete bizonytalan volt, így a maradványok korát sokáig nem tudták megállapítani.
A találkozón Murray Cox, a Massey Egyetem munkatársa és kollégái egy másik tanulmányt is ismertettek, kutatásuk során 14 pápua új-guineai és délkelet-ázsiai szigetcsoport 160 lakójának genetikáját mérték fel. Az adatok alapján a pápua új-guineaiak két igen eltérő gyenyiszovai vonal genetikai örökségét hordozzák. Az eredmények azt az elméletet támasztják alá, mely szerint a gyenyiszovaiak populációja sokszínű volt.