Először hoztak létre genetikailag módosított hüllőket
A négy apró gyíkon végrehajtott génszerkesztés komoly áttörést jelent a tudomány számára.
Az állatokat a CRISPR-Cas9 génszerkesztési technika segítségével hozták létre – írja az IFLScience. Eddig hüllők esetében nehéz volt a módszer alkalmazása, a Georgiai Egyetem csapatának azonban sikerült áttörést elérnie.
Normál esetben az állati génszerkesztésnél a módosítást egysejtű embriókban vagy éppen megtermékenyített petesejtekben hajtják végre, ezzel érve el, hogy az előidézett mutáció a többi sejtben is megjelenjen. A nőstény hüllők ugyanakkor képesek hosszú időre elraktározni a spermát petevezetékükben, így nem könnyű eldönteni, hogy a megtermékenyítés mikor is történt meg. A megtermékenyített petesejtek ráadásul igen szűk helyen tárolódnak, így a génszerkesztéssel károsíthatják azokat.
Douglas Menke, a Georgiai Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a hüllőknél a szaporodás biológiája és az embriófejlődés kevésbé tanulmányozott. Éppen ezért az állatok ezen csoportjánál a génmódosításra sincsenek jól bevált eszközök. „Tudomásunk szerint a világ egyetlen másik laborja sem hozott létre genetikailag módosított hüllőket” – mondta a kutató.
Az új kísérletben barna anoliszokkal dolgoztak, a génszerkesztést éretlen, még nem megtermékenyített petesejtekben hajtották végre. Meglepő módon az eljárással nemcsak az anyától, hanem az apától örökölt géneket is sikerült befolyásolni.
A kutatók a tirozináz gént célozták, hogy albinizmust idézzenek elő. Összesen 21 kifejlett nőstény 146 petesejtjével kísérleteztek, a vizsgálat végén pedig négy halvány rózsaszín példány kelt ki. A genetikusok kutatók bíznak benne, hogy eredményeik nagyban hozzájárulhatnak e tudományterület fejlődéséhez.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
